A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

4. szekció: ÁVÍZVÉDELEM - Hoszták Ferenc, FETIKÖVIZIG: Árvízvédelmi művek fejlesztése a Szamos folyón napjainkig

Az alsó szakaszon a Szamos mai folyásirányát a tölgyfázis folyamán foglalta el (Borsy 1954, 1959). Mai helyén tehát viszonylag rövid idő‍ óta folyik. A Szatmári-síkság elhagyott folyómedrei a feltöltő‍dés különböző‍ állapotában vannak. Akad közöttük olyan, amelyikben még ma is tekintélyes mélységű‍ víz van (pl. a Szenke), mások pedig már annyira feltöltő‍dtek, hogy csak a tavaszi hóolvadás után lehet ő‍ket észrevenni, amikor meggyű‍lik bennük a víz. 1. táblázat A Szamos és mellékvizeinek morfometriai jellemző‍i Folyó (vízmérce szelvény) Forrás tszf. magassága (m) Zárószel­vény tszf. magassága( m) Vízgyű‍jtő‍­terület (km 2 ) Folyó­szakasz hossza (km) Vízgyű‍jtő‍ terület átlagmag. (m) Vízgyű‍jtő‍ átlagos esése m/km Nagy-Szamos 1558 236 5034 120 680 222 Meleg-Szamos 1385 428 526 66 1096 255 Hideg-Szamos 1639 428 331 46 1199 269 Kis-Szamos 1385 236 3804 166 597 144 Szamos-Sülelmed 1558 170 11752 239 580 178 Szamos-Szatmárném. 1558 120 15217 355 536 170 Szamos-Csenger 1558 115 15881 365 525 165 A Nagy-Szamos (5 034 km 2 ) a Radnai-havasok keleti részén lévő‍ Omul csúcs alatt ered. Legnagyobb mellékfolyója a Sajó (1834 km 2 ) a Besztercével. A Kis-Szamos (3804 km 2 ) a Meleg-Szamos nevű‍ forrásfolyója által a Padis-i karsztfennsíkon ered. A vízgyű‍jtő‍ felső‍ szakaszán vízháztartását a felszín alatt érkező‍ karsztvizek egészítik ki. A Kis-Szamos a Meleg- és Hideg-Szamos összefolyása után jön létre. A Szamos Désnél, a Kis- és Nagy-Szamos összefolyása után jön létre és jórészt a Szamos-hátságon, folyik keresztül, legnagyobb mellékfolyója a Lápos. A Szamos vízgyű‍jtő‍jének jelenlegi vízválasztói (726 km) között a vízlefolyást jól kifejlett vízhálózat biztosítja. A vízgyű‍jtő‍ hossza 170 km, középszélessége 90 km, közepes magassága 536 m, átlagos esése 170 m/km, a vízhálózat-sű‍rű‍ség középértéke 0,59 km/km 2 . A Szamos közepes vízhozama Szatmárnémetinél 120 m 3 /s, lebegő‍ hordalék szállítása 136 kg/s. A hegy- és dombvidéki folyószakaszokon árvízvédelmi töltések általában nagyobb települések térségében és ott vannak, ahol a meder nincs eléggé beágyazódva a völgybe. Összefüggő‍ töltések vannak kiépítve a Nagy-Szamos Naszód és Dés közötti szakaszán, a Kis-Szamos Gyalu és Dés közötti szakaszán, valamint az alföldi szakaszon, Berend (Berindan) és az országhatár között, illetve a teljes magyarországi folyószakaszon (51,5 km). 1.1.4. Éghajlati viszonyok: A Szamos vízgyű‍jtő‍re mérsékelten szárazföldi jellegű‍ éghajlat a jellemző‍. Az Európai szárazföldön belül a Kárpátok hegyvonulatai választóvonalat képeznek Közép-Európa, Kelet-Európa és a Dél-Európa területén uralkodó légtömegek között. A Kárpátok hegyláncai hatására módosulnak a ciklonok haladási irányai, az idő‍járási frontok. Nyugati advekció esetén a hegyek feletti áramlás során a légtömegekben hegyvidéki termodinamikai jelenségek jönnek létre, a védett hegyoldalakon fő‍n jelenségek alakulnak ki, ami a felhő‍vel való borítottság, csapadék, léghő‍mérséklet és légnedvesség módosulásához vezet. A Szamos magyarországi vízgyű‍jtő‍jén nagyobb felszíni kiemelkedések nincsenek, emiatt az éghajlat nem olyan változatos, mint a hegyvidékeken. Az Alföldet a nagy napi és évi hő‍mérsékletingadozás és a nyári aszályok jellemzik. Az idő‍járás váltakozását két idő‍szakos akciócentrum befolyásolja, az izlandi minimum és az azori maximum. Az izlandi minimum télen aránylag enyhe, nyáron pedig hű‍vös, változékony, borús és csapadékos idő‍járást okoz. Az azori központ nyáron derült, száraz, meleg, télen pedig mérsékelten hideg idő‍járást okoz. Az azori maximumhoz hasonló hatású, télen jelentkezik a szibériai maximum. A második idő‍szakos központ a Perzsa-öbölben létrejövő‍ minimum, amely nyári monszun jellegű‍ idő‍járási helyzet kialakításához vezet. A Szatmári-síkság uralkodó szele az északi. A nagykiterjedésű‍, hosszabb eső‍zéseket kiváltó idő‍járási helyzetekre, amelyek árvizek és belvízhullámok okozója, a Centrum típus (C) és a vonuló mediterrán (M). 5

Next

/
Thumbnails
Contents