A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/b. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; Természet közeli vízgazdálkodás - Dr. Molnár Anikó, ÉDUKÖVIZIG: A vízszennyezéssel okozott károk megtérítése

Felróhatóság: A felróhatóságot témánk szempontjából csak az általános felelősségi alakzatnál kell vizsgálni, mivel a fokozott veszéllyel járó tevékenység esetében a felróhatóságtól függetlenül fog felelni a károkozó. A felróhatóság vizsgálata azt jelenti, hogy az adott személy úgy járt-e el, ahogy az egy a hasonló életkorú, képzettségű személytől az adott helyzetben általában elvárható lett volna. Számításba kell venni, hogy mindenki úgy köteles eljárni, hogy lehetőleg tartózkodjék a károkozástól. A károkozó károkozáshoz való viszonya a következőképpen ábrázolható: A Ptk. 340. § (1) bek. tartalmazza, hogy „a károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget”. Ezen kötelezettségnek úgy vélem, hogy az Igazgatóság minden káresemény estében pontosan eleget tett, és mindent megtettünk azért, hogy mentsük, ami menthető, így ezt a klauzulát egy esetben sem rótták a szemünkre. A perek során felmerült néhány esetben, hogy miért azt a kárelhárítási módot alkalmaztuk, vagy miért azt az eszközt, de ezt a felvetést inkább annak költsége, és nem az alkalmatlansága miatt kaptuk kritikaként. Természetes, hogy ha több módszer létezik a kárelhárításra, akkor azok közül a legalkalmasabbat kell választani, és ez nem biztos, hogy a legolcsóbb. Emellett a károkozó általában szakmailag nem kompetens a választás megítélésére. A felelősségi alakzatok: Az általános felelősségi alakzat: A polgári jogi kártérítési felelősségnek van egy általános alakzata, amit a Ptk. 339-340. §-a szabályoz és vannak speciális alakzatai (pl. fokozottan veszélyes tevékenységgel és a környezetben okozott kár). Az általános felelősségi alakzat a Ptk. 339. § (1) bekezdése szerint azt jelenti, hogy mindenki köteles a kárt megtéríteni, ha azt jogellenesen okozta és nem tudja bizonyítani, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az elvárhatóság kérdésének elbírálásánál abból kell kiindulni, hogy mindenkinek úgy kell eljárnia, hogy a kár bekövetkezése megelőzhető legyen. Az elvárhatóság objektív fogalom, a társadalmilag elvárhatóságot jelenti. A törvényben az általában kitétel azt jelenti, hogy a törvény nem egyéni adottságok alapján írja elő a normát, hanem úgynevezett objektív zsinórmértéket alkalmaz. Az adott helyzetben kitétel pedig azt jelenti, hogy a törvény egyediesíti is a társadalmi mércét és azt vizsgálja, hogy az adott helyzetben a konkrét tényállás mellett mi tekintendő elvárhatónak. Kereseteinkben minden esetben felhívjuk ezt a felelősségi alakzatot, de másodlagos kereseti kérelemként. Ez azt jelenti, hogy elsődlegesen a fokozott veszéllyel járó tevékenységi alakzat alapján kértjük, hogy adjanak helyt a keresetnek, és kötelezzék a károkozót a kár megtérítésére. Ha ezen kereseti kérelmünket elutasítják, akkor jön számításba, amit másodsorban kértünk. Ennek megfelelően a bizonyításnál mindkét alakzat feltételeit szükséges bizonyítani. Az általános felelősségi alakzatnál, ha bizonyítjuk a jogellenességet, a kárt és a jogellenes magatartás és a kár közötti okozati összefüggést, akkor pernyertesek lehetünk. Ha azonban a károkozó bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, akkor kimentette magát, és nem kell a kárt megtérítenie. Ilyen kimentési okot a vízszennyezések esetében is lehet találni. A fokozott veszéllyel járó tevékenység felelősségi alakzata: Ezt a felelősségi formát szakmán belül veszélyes üzemi felelősségnek is szokás hívni, vagy objektivizált felelősségi alakzatnak. A Ptk. 345. § (1) bek. szerint: „Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.” Számunkra a bekezdés 3. mondata a fontos, ami a környezetet veszélyeztető tevékenységet folytató személyre a veszélyes üzemi felelősség analógiaként való alkalmazását írja elő. Ezen felelősségi alakzat esetében is bizonyítani kell a jogellenességet, a kárt, az okozati összefüggést, de a károkozó már sokkal nehezebben tudja magát kimenteni. Nem elég, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben 2