A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/b. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; Természet közeli vízgazdálkodás - Dr. Molnár Anikó, ÉDUKÖVIZIG: A vízszennyezéssel okozott károk megtérítése

A vízszennyezéssel okozott károk megtérítése Dr. Molnár Anikó Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Igazgatási és Jogi Osztály I. Előzmények. Igazgatóságunk működési területén az elmúlt évek során több alkalommal történt súlyos vízszennyezés, melyek közül nem egyről az országos média is tájékoztatott. A vízszennyezések elhárítása, a károk mérséklése műszaki kérdés, azonban sajnos kevés publicitást kap az a tény, hogy még ha van is a kárért felelőssé tehető személy, a kárelhárítás költségét nem hajlandó önkéntesen kifizetni, és a behajtással kapcsolatosan mennyi probléma merül fel. A kárelhárítás költsége általában még kisebb szennyezéseknél is jelentősre tehető, hiszen azok az eszközök, anyagok, melyeket használunk elég drágák, ehhez társul a munkabér, szállítási, megsemmisítési költség, tehát szép summa jöhet össze a végére. Önkéntes teljesítés hiányában pedig csak bírósági úton tudjuk megfizettetni a követelésünket, hiszen annak behajtása kötelező a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról szóló 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet 17. §-a alapján. A behajtás jogi és egyéb feltételeiről, nehézségeiről és buktatóiról szól jelen tanulmány. II. Jogszabályi háttér: Elsődlegesen – bár kissé száraznak tűnhet a téma – a jogszabályi háttérrel kell kezdeni, mivel ez adja meg a téma kereteit és fontos fogalmait. A hatályos szabályozás egy alapot ad, melyhez mindenképpen hozzájárul a bírói gyakorlat jogfejlesztő hatása is. Grosschmid Béni száz évvel ezelőtt megfogalmazott formulája, azaz hogy „a kártérítési jog alapvetően ma is a bíráskodás problémája,” továbbra is érvényes. A Polgári Törvénykönyv szabályai: A Ptk. tartalmazza a kártérítés általános formuláját a 339. §-ban: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.” A polgári jogi kártérítési felelősségnek (deliktuális felelősség) négy alapvető feltétele van: jogellenesség, felróhatóság, kár, és okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység (mulasztás) között. A feltételek közül a jogellenesség, a kár, az okozati összefüggés a kártérítési felelősség szükségképpeni elemei, hiszen bármelyik típusú kártérítési felelősség alapjai. Ezzel szemben a felróhatóság csak rendszerinti elem, hiszen van vétkesség nélküli kártérítés is. Erről a következő cím alatt szólok. A felelősség feltételei: Jogellenes magatartás: A magatartás fogalma magában foglalja mind a tevékenységet, mind a mulasztást. A vízszennyezéssel okozott károk esetében mindkét magatartásforma előfordul. A főszabály az, hogy minden magatartás jogellenes, kivéve, az melynek esetében a jogellenességet jogszabály kizárja. (károsult beleegyezése, veszélyhelyzet, szükséghelyzet, kisajátítás, stb...) Számos publikált bírósági ítélet bizonyítja, hogy a bíróságok az ügyek nem kis részében megkövetelték a jogellenesség külön bizonyítását, vagyis a károkozó magatartás és valamely pozitív tételes jogi szabály felhívását. A problémát a gyakorlatnak csak egy része oldotta úgy meg, hogy kimondta: „a károkozás önmagában jogellenes”, kivéve annak megengedettségét. Ennek megfelelően a jogellenesség bizonyítása már általában nem okoz problémát. Kár: A kár a károsult személy vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés, elmaradt vagyoni előny, költség. Minden tehát, ami vagyoni vagy nem vagyoni hátrányt okoz. Részletesebben a későbbiekben fejtem ki, hogy a vízminőségi károknál milyen kár keletkezhet. Okozati összefüggés: A kártérítési felelősséget megalapozó okozati összefüggés - röviden összefoglalva - akkor állapítható meg, ha a magatartás nélkül a kár nem következett volna be, tehát az okozati láncolat eredményeképpen állott elő a kár. Az okozati összefüggést már nehezebb bizonyítani, hiszen a károkozó valószínűleg mindenképpen fog olyan okokra hivatkozni, hogy nem csak az ő magatartása, hanem másé, vagy természeti körülmények (rendkívüli, vagy rendes hidrometeorológiai helyzet) is hozzájárultak a kár bekövetkeztéhez. Ezen kérdéskör vizsgálata azonban már átvezet a felróhatóság kérdéséhez.