A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
3/b. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; Természet közeli vízgazdálkodás - Megulesz Gabriella, Dunaújvárosi VT: „Természetközeli” fenntartás, avagy pénzhiány?
elmulasztása esetén a nagyobb területet érintő helyreállítás és az esetleges visszaduzzasztást követő elöntésekből származó károk lényegesen meghaladják a fenntartás költségeit. A mederben kialakuló kimosódások esetén a nyomvonal, illetve mederkorrekció a fennálló kockázatok figyelembevételével tervezhető. A kis esésű szakaszok előtt természetes kiöblösödések vagy mesterséges hordalékfogó műtárgyak segítségével a feliszapolódás üteme csökkenthető, ezek megfigyelése és tisztítása szintén az eseti fenntartás körébe tartozik. 3.2. Szélsőséges időjárás Szembe kell nézni a ténnyel: a rövidebb-hosszabb ideig tartó nagy intenzitású esőzések hatására bekövetkező - főként belterületi - elöntések egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak elő problémaként a társulatok életében. Bár elsődleges cél a mezőgazdasági területek védelme, nem mehetünk el a feladat mellett, hiszen a közcélú vízfolyásokon található kimosódott mederszakaszok helyreállítását többnyire a helyi társulat végzi. A kisvízfolyások árvizeinek kezelésében a legnagyobb szerepe a prevenciónak van. A domborzati viszonyok függvényében érdemes megvizsgálni a létesíthető záportározók, illetve egyéb vízvisszatartási lehetőségek (halastó, holtág stb.) kihasználását. Az 1998-2000. évi belvízhelyzet megmutatta, hogy a rossz állapotban lévő közcélú művek miatt jelentős károk keletkeztek a mezőgazdaságban. A rekonstrukciós programok - főként a VIZIG-ektől átvett műveken - megvalósítása után a védelmi helyzet lényegesen javult. A művek állagának fenntartása és a jegyzett tőkébe tartozó közcélú művek rekonstrukciója nélkül azonban még a szintentartás is elképzelhetetlen. A belvíz elleni védekezés továbbra is jelentős költséget jelent a társulatok számára Az üzemeltetésre átvett - az FVM hivatalok vagyonkezelésében levő - műveken az FVM biztosítja a védekezés forrásait. Ez a feladat azonban a társulatok jegyzett tőkéjében szereplő műveken is csak állami finanszírozással oldható meg. Az érdekeltek visszajelzése alapján elmondható, hogy a vízgazdálkodási problémák jelentős része nem társulati kezelésben lévő mű fenntartási hiányosságából adódik. A régi üzemi csatornák (csatornanyomok) elhanyagoltak, nem képesek szolgálni a szabályozott vízelvezetés igényeit. A társulatok által kezelt vízfolyáshálózat kibővítéséhez azonban még nincsenek meg a szükséges anyagi feltételek. A helyzetet nehezíti, hogy a VIZIG-ek kezelésében levő befogadók állapota sem kielégítő, hiszen az ő anyagi lehetőségeik is erősen korlátozottak. 4. Környezetvédelmi és természetvédelmi igények 4.1. Érdekek összehangolása A környezetvédelmi igények gyakran ellentétesek a tagi igényekkel. A gazdálkodó szabályozottan akarja elvezetni a káros belvizet, öntözővizet szeretne a területére juttatni, esetleg művelhetővé szeretné tenni vizenyős földjeit. A környezetvédő sekély vízborítást akar tartani a területen, vizes élőhelyeket, parti puffersávok kialakítását szeretné elérni. Az agrár-környezetvédelem keretében ezek az igények megférnek egymás mellett. Ez a szemlélet azonban még nem általános, tehát az érintett társulatoknak mérlegelnie és koordinálnia kell a különböző érdekcsoportok között. A fenntartási munkák időbeni tervezésénél figyelembe kell venni a „természet igényeit”, pl. a költési időt. Egyes szakaszok kimaradnak a fenntartásból, későbbi időpontban újra fel kell vonulni a területre. Máshol csak kézi erő alkalmazható. Ezek a szempontok megdrágítják a fenntartást. A nemzeti parkok a vizes élőhelyek megtartását (kialakítását) fenntartási szempontból kedvezőnek ítélik meg, ezért az érdekeltségi díj csökkentését kezdeményezik a társulatoknál. Ezeknek az élőhelyeknek a kezelése sok esetben vízkormányzást igényel a folyamatos kisvízi borítottság elérése érdekében. A társulati kezelésben levő közcélú művek elsősorban a káros vizek gyors és biztonságos elvezetését szolgáló műtárgyakkal rendelkeznek. A vízvisszatartó - vízkormányzó műtárgyak kiépítésének költsége, valamint a kezelési és üzemeltetési költségek többletterhet je- 3