A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/b. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; Természet közeli vízgazdálkodás - Megulesz Gabriella, Dunaújvárosi VT: „Természetközeli” fenntartás, avagy pénzhiány?

3.1.2. Ismétlődő munkák A magyarországi 82 vízgazdálkodási társulat 37 ezer km közcélú vonalas létesítményt, rajta 70 ezer kisműtárgyat üzemeltet. A biztonságos üzemeltetés és a rendeltetésszerű használat érdekében rendszeresen el kell végezni a meder évi kétszeri kaszálását, továbbá a mederben és a parti sávban a fák és cserjék kivágását. Társulati hatáskörbe tartozik továbbá 312 db szivattyútelep működtetése (műtárgyak javítása, tartozékok karbantartása stb.). A művek nagy része állami tulajdonú, a vízjogi engedélyben meghatározott hidraulikai paraméterek biztosítása, ezáltal a védelmi képesség fenntartása nem csak helyi, de állami feladat is. A rendszeres kaszálás járulékos hatása a gyomok és egyes allergén anyagok (pollenek) terjedésének csökkenése. 2004. évi adatok alapján (EUWMA szeminárium 2005. április) Magyarországon 100 millió m

2 növényzet eltávolítására került sor az üzemeltetett vízfolyásokon. A levágott növényzet 85 %a vízelvezető művek partjaira került. A kaszálás és nádvágás éves költsége 4,8 milliárd Ft volt. Az előzetes felmérések adatai alapján megállapítható, hogy a fenntartás mértéke alig haladta meg a 30 %-ot. A művek keresztszelvényéből csak a nedvesített szelvény és egyoldali rézsű kaszálása történt meg. Ahol a lefolyási viszonyok kedvezőek (többnyire dombvidéki vízfolyások esetén), az ilyen jelegű (csökkentett!) munkavégzés átmenetileg fenntartható megoldást jelenthet; természetesen a fennálló kockázatokat figyelembe véve. Síkvidéki területen, kis esésviszonyok mellett azonban - kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén - komoly és tartós elöntések várhatók. A vízi- és vízparti növények kedvező szűrőhatásuk mellett komoly lefolyási akadályt jelentenek a káros vizek számára. A nádaratás csak vegetációs időn kívül végezhető úgy, hogy a nádas termőképessége és állománya ne károsodjon. A nádas égetése (amely a legolcsóbb megoldás lenne) csak kivételesen, a környezetvédelmi és természetvédelmi és egyéb jogszabályok előírásaira figyelemmel történhet. Az engedélyezési eljárásra természeti, illetve védett természeti területen a természetvédelmi hatóság, egyéb területeken a települési önkormányzat jegyzője rendelkezik hatáskörrel. 3.1.3. Szükség esetén végzendő munkák Magyarországon a lejtős szántóföldekről megközelítőleg 1 mm vastag talajréteg mosódik le évente. A lemosódott termőtalajnak átlagosan 2 %-a szerves anyag, 0,1 %-a nitrogén, 1,5 %-a káli és 0,15 %-a foszfor. A csapadék jelentős része a talajba szivárgás helyett elfolyik. A nyári nagy záporok vizének ez gyakran több mint 90 %-a! Megfelelő biológiai, agrotechnikai és műszaki talajvédelemmel, illetve ezek kombinációjával ennek a vízmennyiségnek a jelentős része felfogható. A talaj többi része a lejtők alsó szakaszán és a völgyekben ülepedik le. A társulati kezelésben lévő kisvízfolyások és csatornák terhelésének másik jelentős forrása a pontszerűen jelentkező – elsősorban szennyvízbevezetések környékén és lakott területek közelében tapasztalható - többletfenntartási igény. Amennyiben az előzetes bevizsgálások alapján a kitermelendő iszap (esetenként szemét) veszélyes anyagokat tartalmaz, annak ártalmatlanításáról (szeméttelepen történő elhelyezéséről, elszállításáról, szellőztetéséről, vegyi tisztításáról stb.) külön gondoskodni kell. A bemosódott talaj és tápanyag, valamint az egyéb diffúz és pontszerű szennyeződések hatására a kisesésű vízfolyásszakaszok feltöltődése és növényborítottsága jelentős. 2004. évi felmérések szerint a társulati vízfolyásokon kikotort anyag mennyisége 1,8 millió m

3 volt, melynek 70 %-át helyben elterítették, 20 %-át deponálták, 10 % ártalmatlanítása egyéb módon történt. Az iszapoláshoz kapcsolódó valamennyi költség 2004-ben becslések alapján 3,6 milliárd forint. Néhány esetben a környezetvédemi szempontok, sok esetben a pénzhiány miatt az iszap jelentős része, mintegy 1,7 millió m

3 helyben maradt. A lerakódott anyag eltávolítása többnyire a kritikus pontokon, illetve szakaszokon történt. Rekonstrukciós pályázati lehetőség csak korlátozott feltételek mellett állt a társulatok rendelkezésére (AVOP). A helyi lefolyási akadályok (uszadékok, hó – és jégakadályok) eltávolítása és a burkolatrongálódások helyreállítása a minimális fenntartás körébe tartozik, tehát nem halasztható el. Ezek 2