A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
1. szekció: TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS - Csapák Alex, ELTE-TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajz Tsz.: A települési szennyvízgazdálkodás az uniós csatlakozás tükrében
szennyvízelvezető agglomerációhoz csatlakozni, még akkor is, ha azt a műszaki szempontok nem indokolják. (A 25/2002 Kormány rendeletben még 764 darab 2000 LE alatti „agglomerációt” soroltak fel, de ezek száma mára 500 és 600 közé csökkent.) A fejlesztés folyamata a települések szemszögéből A települési szennyvizek kezelésének fejlesztése - azaz a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program teljesítése - a települési önkormányzatok oldaláról megfogalmazva általában az anyagi források felkutatását jelenti. Az elmúlt tizenöt esztendőben sok központi támogatási, pályázati forma jött létre, melyek közül számos volt alkalmas a szennyvizekkel kapcsolatos beruházások támogatására. A pályázati lehetőségek köre az évek folyamán egyre bővült, a kezdeti cél- és címzett támogatások mellett, megjelentek a különböző elnevezésű területfejlesztési, illetve vízügyi és környezetvédelmi centralizált, részben decentralizált támogatási formák. (Például a Céljellegű Decentralizált Támogatás, a Terület és Régiófejlesztési Célelőirányzat, a Környezetvédelmi Célelőirányzat.) A legutóbbi idők fontos változása e téren az, hogy az ország uniós csatlakozása révén megnyíltak a magyar települések előtt is a közösségi pénzügyi források. Üröm az örömben, hogy e források zömét a települések csak a belügyminisztérium uniós pályázatokhoz önrészt biztosító támogatásának igénybevételével képesek kiaknázni. Az uniós tagságra felkészítő előcsatlakozási alapok közül az ISPA forrásainak igénybevételével kezdődött el Debrecen, Győr, Kecskemét, Pécs, Sopron, Szeged és Szombathely szennyvizes projektjének a megvalósítása, összesen 67,09 milliárd forintból. A 2004. május elsejei csatlakozás óta viszont már a két nagy uniós felzárkóztatási alapból - a Strukturális- és a Kohéziós Alapokból - tudnak támogatást szerezni a hazai települések a szennyvízelvezető hálózatok fejlesztésére. A szennyvizekkel kapcsolatos fejlesztések vonatkozásában a Strukturális Alapokból származó összegeket érdemes elsőként említeni, hiszen a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében négy, közepes méretű, települési szennyvízkezelési projekt jutott el a megvalósulás fázisába. KIOP támogatásból kezdődhet meg a gyulai, a velencei-tavi, a hatvani és az eleki szennyvízberuházás (összesen 12,6 milliárd forint). A Kohéziós Alapból - mely esetében csak az 50 ezer lakosegyenérték feletti projektek jöhetnek számításba - három nagyberuházás indult meg, mintegy 136,8 milliárd forint értékben (Zalaegerszegen, Szombathelyen és a fővárosban). Az Európai Unió 2007. után kezdődő programozási időszakában a két alappal párhuzamosan, az úgynevezett nagyprojekt támogatások is helyet kapnak majd. A nagyprojektek keretében 9-14 hazai szennyvízberuházás előkészítése zajlik jelenleg is a Környezetvédelmi- és Vízügyi Minisztériumban, ezek becsült költsége 600-800 milliárd forint között van. (Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közlése.) A fejlesztés lehetséges útjai A települési önkormányzatok a szennyvízhálózattal, a szennyvíz kezelésével kapcsolatos beruházásaikat jellemzően a következő négy forrásból fedezik: saját pénzeszközök, hitelek, állami és uniós támogatások, illetve lakossági hozzájárulások. A támogatások igénybevétele, és a víz- és csatornaközmű társulatok szervezése (azaz a lakosság anyagi erejének a mozgósítása) általános gyakorlat. Ritka az olyan település, mely saját erőből, banki hitel felvételével fog a fejlesztéshez, de Telki (Pest megye), ezt az utat választotta. Telki községben egy, az 1980-as években épített, eleveniszapos technológiát alkalmazó 200 m 3 /nap teljesítményű szennyvíztisztító telep üzemelt. A lakosság gyarapodása azonban elképesztő mértékű volt, 1990 és 2002 között 628-ról 2105 főre nőtt a telkiek létszáma. A szennyvíztisztítót ugyan 1997-ben bővítették, így képes lett napi 300 m 3 szennyvíz tisztítására, de ez nem felelt meg a növekvő igényeknek. Néha - úgymond - túlcsordult a szennyvíz kezelését végző létesítmény és ilyenkor szennyvíz került a befogadóba, azaz a Budajenői-patakba. A kis vízhozamú patakba jutó szennyvíz kellemetlen hatásai miatt, 2002-ben és 2003-ban már állandó volt a feszültség Telki és a közeli Budajenő között. (Telki a 164/2002. Kormány rendelet értelmében egymaga alkot egy szennyvízelvezetési agglomerációt, 2000 lakosegyenértékkel.) Telki 2004-ben úgy döntött, hogy egyedül, saját forrásból valósítja meg a szükséges beruházásokat. Pályázatot írt ki egy 800 m 3 /nap tisztítóképességű új szennyvíztisztító telepre, mely a hagyományos kétlépcsős tisztítás mellett a nitrogént és foszfort is eltávolítja a szennyvízből. Telki a beruházás 226 millió forintos költségét (a végösszeg 300 millió forint felett lesz) a Magyar Fejlesztési Banktól felvett hitel segítségével fedezte, mely biztosítékául építési ingatlanok szolgálnak. A beruházás rendkívül gyorsan megvalósult, 2004. novembere óta a létesítmény próbaüzemeltetése folyik. Az új tisztítótelephez a későbbiekben csatlakozni fog egy utóülepítő-szikkasztó tó, illetve egy záportározó, mely a csapadékhullás idején beérkező nagyobb vízhozamot fogja majd fel. Ez utóbbira, annak ellenére van szükség, hogy a településen elválasztott rendszerű a szennyvízcsatorna hálózat és az önkormányzat tiltja a csapadékvíz, illetve az úszómedencék használt vízének a szennyvízhálózatba vezetését; a lakosság azonban nem törekszik betartani eme előírásokat. 3
