A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Keserű Balázs, ÉDUKÖVIZIG: A halászati monitoring jogi szabályozása és társadalmi megítélése a Víz Keretirányelv és a Környezeti Hatásvizsgálatok szemszögéből

A halászati monitoring jogi szabályozása és társadalmi megítélése a Víz Keretirányelv és a Környezeti Hatásvizsgálatok szemszögéből KESERÜ BALÁZS Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Környezet és Vízminőségvédelmi Osztály A halfauna vizsgálatot valamilyen halászati tevékenység folytatása nélkül elvégezni nem lehet. A halászati tevékenység ugyanakkor Magyarországon jogaszabályilag leszabályozott és az egyes eszközök, módszerek társadalmi megítélése is jelentős. Mindezek miatt a halvizsgálatokat, hal-monitoringot érintő jogszabályok és az esetleges társadalmi megítélések ismerete alapvető és elengedhetetlen az azt végzők számára. A jelenlegi vízgazdálkodást, és az ahhoz kapcsolódó ökológiai kérdéseket is érintő jogszabályok sok esetben még mindig nem veszik figyelembe a VKI követelményeit. Így a fent említett a KHV-ok és a VKI között fennálló kapcsolódási pontokból származó előnyök lehetőségei is sérülhetnek. A következőkben említésre kerülő, a jogharmonizáció elmaradásából származó ellentmondások, a fentiekből következően a KHV-okat is hátrányosan érinthetik. A halmonitoring szempontjából fontos figyelembe veendő elemként említhető meg napjaink egyre erősödő állatvédelmi mozgalmak is. Ezek gyakran emelik fel hangjukat a haljelölésekkel kapcsolatosan, az elektromos halászeszközökkel szemben, vagy egyáltalán a halászat vonatkozásában. Természetesen a mozgalmak sok esetben nem alaptalanul tiltakoznak a halak védelmében. Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy sokszor –

sajnos- a tudományos vizsgálatok során sem lehet elkerülni a hal törését. Viszont e veszteségek nélkül a maradó halállomány érdekében megfelelő lépéseket nem lehet megtenni. Ezt figyelembe véve elengedhetetlenül szükséges a kutatás és az állatvédők közötti megfelelő kommunikáció létrejötte, és a kommunikáció eredményeként a szükséges és mind a két fél részéről elfogadható konszenzusok meghozatala. A KHV-k és a VKI monitoring szoros kapcsolata miatt elegendőnek találtuk a hiányosságok feltárása során a példákat csak a VKI szempontjai szerint bemutatni. A halászati monitoringot leginkább érintő példaként említhető meg a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvényben (továbbiakban : Hhtv.) foglalt előírások. A Hhtv. a VKI hatálybalépését megelőzően lépett hatályba, de a VKI megjelenését követően annak jogharmonizációja még nem valósult meg, ami a VKI végrehajtása és az okszerű vízgazdálkodás során megannyi problémát vet fel. A Hhtv. és a VKI monitoring közötti ellentmondásokat az alábbiakban ismertetnénk és ahol szükséges ott kitérünk a monitoringot befolyásoló társadalmi megítélésekre is: Magyarországon a Hhtv. 18.§ (1) bekezdése szerint a halászati tevékenység – ideértve a tudományos kutatási célból való végzését is – a halászati hatóság által kiadott érvényes halászati, vagy horgászati állami engedéllyel folytatható. Az állami halászjegy váltásának feltétele a Hhtv. 20.§ (1) bekezdése szerint, hogy az igénylőnek korábban volt már halászjegye, vagy halászvizsgával rendelkezik. A halászvizsgát a Hhtv. szerint csak a halász szakmunkás képesítés helyettesítheti. A rendelkezésből az következik, hogy egyetemen halászati tárgyban szerzett végzettséggel, vagy halászati témában szerzett doktori fokozattal rendelkező, a monitoringban részt vevő személy állami halászjegy váltására nem jogosult! Itt kell megemlíteni azt is, hogy a Hhtv. értelmező rendelkezései szerint Htv. „2.§ (1) a) hal : a „halak” állatrendszertani osztályba tartozó állatfaj. A halra vonatkozó rendelkezéseket – az e törvényben meghatározott esetekben – alkalmazni kell a haltáplálék-szervezetekre, a rákra, a békára, a kagylóra, a piócára, valamint ezek egyedfejlődési alakjaira is (továbbiakban együtt: más hasznos víziállat)”. Tehát a makro gerinctelenekre vonatkozó monitoringot is csak állami halászjeggyel és a jogosult területi engedélyével bíró kutató végezheti! Az adott halászati vízterületen és a halastavon a halászati tevékenység végzéséhez – ha azt nem a jogosult, vagy a nevében eljáró személy vagy szervezet végzi – a jogosult területi engedélye is szükséges. E rendelkezés szerint a VKI biológiai monitoringjának végzéséhez az abban részt vevő személyeknek az állami halászengedélyen kívül a halászatra jogosult területi engedélyére is szükség van. Ez jelentősen megnövelheti a monitoring költségeit, illetve az engedélyek beszerzésére is aránytalanul sok időt kell fordítani. Mindezeken felül, amennyiben a halászatra jogosult a területi engedély kiadását megtagadja, abban az esetben a monitoringot el sem lehet majd végezni. 1