A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

3/a. szekció: VÍZI KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM; A VKI bevezetésével kapcsolatos kérdések - Diószegi Eszter, ÉDV Rt.: Minőségbiztosítástól az integrált irányításig

Minőségbiztosítástól az integrált irányításig Nyíregyháza, 2005. július 06-08. 3 1. Bevezetés Az Északdunántúli Vízmű Részvénytársaság – hasonlóan a vízi közmű szolgáltatók jelentős részéhez – az 1990-es évek végén erős tradicionális cégkultúrával rendelkezve ellentmondásos piaci körülmények között működött A meglehetősen zárt, családi generációkat is foglalkoztató alkalmazotti kör erősen hagyományokon alapuló értékrendjét meghatározta a „szokás hatalma”, a tapasztalatok átadásának gyakorlati módja, a dokumentált szabályozástól való idegenkedés. Piaci helyzetének sajátságossága abból adódik, hogy egyrészt a térségben monopoljellegű szolgáltató másrészt pedig - rendeletileg szabályozva - korlátozva tagadhatja meg a szolgáltatást nem fizető fogyasztóitól. A fogyasztói értékrendbe beépült, több évtizedes állami dotációs rendszer hatása befolyásolta a fizetési attitűdöt. A vízi közmű szolgáltatás „összetett termék”: csak egy része, az ivóvíz és tisztított szennyvíz minősége ellenőrizhető, vizsgálható objektíven, számszerűen. Termékének jelentős hányada (hiba- és kereskedelmi bejelentések kezelése, hibaelhárítás, ivóvíz-és szennyvíz bekötések folyamata, stb…) szubjektív elemeket is tartalmazó, minősíthető paraméterekkel jellemezhető. Ilyen külső és belső környezeti feltételek mellett – a vezetőség jövőbe tekintő stratégiájának és nem külső elvárásnak következményeként – határoztuk el 1997-ben a minőségfejlesztési program megvalósítását. Dolgozatomban a minőségügyi értékek egyre szélesebb körű bevezetésének eredményeit mutatom be, különös tekintettel a szabályozási rendszer fejlődésére, az eredmények mérésének kialakítására, a humán erőforrás gazdálkodás fejlesztésére. Végül néhány gondolatot szánok minőségügyi terveink ismertetésére. 2. A szabályozási rendszer fejlődése A minőségfejlesztési program indítása előtt a társaság működését a Szervezeti és Működési Szabályzat és a hozzá kapcsolódó, döntően „szervezeti egység” orientált előírások határozták meg. A laboratórium akkreditálása, a minőségbiztosítási majd környezetirányítási rendszer bevezetése újabb, egymástól független szabályozás létrehozását tette szükségessé. Így az évek során egymás mellett párhuzamosan kialakított, különböző követelményeknek megfelelő, átfedéseket tartalmazó és szabályozatlan területeket eredményező szabályozási „csomagok” egyre sürgetőbbé tették egy egységes értékrendnek megfelelő szabályozási rendszer kialakítását.