A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Tóth Mária - Kiss József, ÉDV Rt.: A vízbázisvédelem helyzete az Északdunántúli Vízmű Részvénytársaságnál, a Tatabánya XIV/A vízbázis vízminőség biztosítása

Sárisápi vízbázis Részvénytársaságunk üzemelteti a Dorog-Esztergom Regionális Vízellátó Rendszert. Ezen rendszer egyik fő vízbázisa a Sárisáp belterületén lévő vízakna. A vízbázis karsztvíze a térségi települések – Dorog, Annavölgy, Dág, Kesztölc, Leányvár, Máriahalom, Piliscsév, Sárisáp, Úny, illetve Pest megyében Pilisjászfalu, Tinnye és Piliscsév – ellátásának szempontjából alapvető fontosságú. A vízbázisvédelmi programban a prioritási listán az elsők között szerepelt, így a diagnosztikai fázis 1997ben elkezdődött. A 2001-ben elkészült biztonságba-helyezési terv igényes, kiemelt szakmai színvonalú. A védőidom hatósági kijelölése sajnos csak három évvel később, 2004-ben történt meg. Ehhez az időcsúszáshoz, a párhuzamosan folyó, egymást elkerülő hatóság ügyekhez kapcsolható az alábbi vízbázisvédelmi kálvária. 2004. május közepén jutott tudomásunkra, hogy az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség és Bányakapitányság engedélyt adott ki (2004. március 10.) egy kft. részére 77.000 tonna/év mennyiségű települési szennyvíztisztításból származó szennyvíziszap elhelyezésére a Sárisáp-III. kaolinos kvarchomokkő bánya területére (lila nyíl a térképvázlaton), rekultivációs céllal. Ez a terület a Sárisápi karsztvízbázis felszíni hidrogeológiai „B” védőterülete (fekete folytonos vonal a térképvázlaton). 2004. május 17-én jeleztük az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Környezetvédelmi Felügyelőség, Vízügyi Felügyelet, valamint Növény- és Talajvédelmi Szolgálat felé, és kértük a szükséges intézkedések megtételét a vízbázis védelme érdekében. Ezt követően részvénytársaságunk fellebbezést terjesztett elő az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség és a Magyar Bányászati Hivatal felé a fentiekben jelzett határozatokkal szemben. Mind a két hatóság jogorvoslatot gyakorolt, és visszavonták az eredetileg kiadott határozatokat. Ezt követően a kft. fellebbezést nyújtott be a visszavonó határozatokkal szemben. Az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség a „kft. jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogára” való hivatkozással megsemmisítette az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség visszavonó határozatát a 2004. szeptemberben kelt határozattal. A határozatban a környezet, a vízbázis védelméről nem esik szó. A Magyar Bányászati Hivatal pedig új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú bányászati hatóságot 2004. decemberben. 3