A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Tóth Mária - Kiss József, ÉDV Rt.: A vízbázisvédelem helyzete az Északdunántúli Vízmű Részvénytársaságnál, a Tatabánya XIV/A vízbázis vízminőség biztosítása

Késedelmes hatósági kijelölés A kérelem beadásától számítva éveket vesz igénybe a védőidom hatósági kijelölése, még a viszonylag problémamentes vízbázisok esetében is. Társaságunknál az első (Sárisáp) vízbázis diagnosztikai vizsgálata 1997-ben indult, 2001. áprilisban elkészült a biztoságba-helyezési terv, a szükséges szakhatósági állásfoglalások beszerzését követően a jelzett év júniusban megküldtük a hatóságnak a védőidom kijelölésére vonatkozó kérelmet. Közel három év elteltével, 2004-ben kaptuk meg a kijelölő határozatot. Még további két jogerős határozattal rendelkezünk: - az Esztergom Prímás-szigeti vízbázis esetében 2002. februárban kelt a kijelölő határozatra irányuló kérelem és 2004. júniusban került kiadásra; - a Tardos vízbázis kérelme 2002. januárban kelt, a határozat 2004. decemberben került kiadásra. A biztonságba-helyezési tervek elkészülte és a védőidomok hatósági kijelölése közötti, évekig tartó időszakban jelentkező problémák: - megszakad, szünetel az észlelőhálózat üzemeltetése (vízszintmérés, vízminőségi vizsgálatok); - változnak, módosulnak a kijelölésre váró felszíni védőterületek tulajdonviszonyai; - újabb szennyezőforrások, létesítmények épülnek, amik veszélyeztethetik a vízbázist; - több esetben párhuzamosan futnak olyan ügyek (pl. védőidom kijelölése, hulladékelhelyezés) amelyeknek időben, még az engedélyek kiadása előtt találkozniuk kellene. A belső védőterületek kisajátításának költségei, problémaköre A vízbázisok tulajdonosainak, beleértve az államot is - az állami tulajdonú regionális rendszerek vízbázisai esetében - fel kell készülni a belső védőterületek megvásárlására, esetleges kisajátításra. A gyakorlatban, több esetben, ez nem kis feladat. Társaságunk esetében ez 90–100 millió Ft-os költséget jelent, 2004. évi árakkal számítva. Ennek döntő többsége egyetlen vízbázisra költendő. A megvalósításra gyakorlatilag nincs reális esély, mivel ütköznek a vízbázisvédelemi és a politikai érdekek. Szolgalmak, földhivatali – tulajdonosi procedúrák Gondot jelent egy-egy észlelő kút esetében a szolgalmi jog gyakorlása, mivel a terület tulajdonosa akadályozza a bejutást, mert elégedetlen a szolgalomért felajánlott összeggel. Nagyon hosszadalmas, bonyolult több esetben a földhivatali eljárás folyamata. 2. Két gyakorlati példa a vízbázisvédelemi feladatok végrehajtásával kapcsolatos problémákra A Sárisápi és az Esztergom Prímás-szigeti vízbázisok a Dorog-Esztergom Regionális Rendszer vízbázisai. 2