A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Mrekva László, ADUKÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodás nemzetközi tapasztalatai - szemelvények a Szt. John folyó vízgyűjtő-gazdálkodási tervéből

2.5.2.1.1. FELSZÍNI VÍZ A hatékonysághoz a programoknak a pontszerű (pl. háztartási és ipari szennyvízberendezések) és nem pontszerű (pl. esővíz lefolyás) szennyező forrásokra kell irányulni. Nagy előrelépést jelentett, hogy 1970 óta csökkenő tendenciát mutat a pontszerű szennyezés. A nem pontszerű szennyezés azonban bizonyítottan többnek mutatkozott. Jelenleg az esővíz lefolyás a leglényegesebb szennyezőforrás a legtöbb felszíni víz esetén. A felszíni vízminőség-védelem és javítás törvényes kerete Floridában az állami és szövetségi törvények, a jogszabályok és a politikák egyesítéséből képződik, és melynek célja: • végrehajtani a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozható legyen a szennyező anyagok felszín alatti vízbe jutása figyelembe véve a felszín alatti víztestek minőségi állapotának romlását, • biztosítani az egyensúlyt a vízkivétel és talajvíz-utánpótlás között, • végrehajtani az emberi tevékenységből származó szennyezőanyag további terjedésének elkerülésére vonatkozó intézkedéseket. 2.5.2.1.2. FELSZÍN ALATTI VÍZ A felszínalatti víz szennyeződése a földfelszínén folytatott emberi tevékenységekből és a helytelenül megépített vagy elhagyott kutakból származtatható. A szennyezés megakadályozás magában foglalja: • a tervszerű földhasználatot, • a szabályozást és • az állami, a regionális és helyi színtű nem szabályozó programokat. A felszínalatti víz védelmének jogi kerete magában foglalja az alábbi felelősségi területeket, úgymint adatgyűjtés és monitoring, ivóvíz szabványok, esővíz gazdálkodási rendszerek engedélyezése, kút létesítés engedélyezés. 2.5.2.2. VÍZELLÁTÁS – VÍZELLÁTÁS TERVEZÉS • el kell kerülni, a vízellátásért folyó területi tervezésen és döntéshozatali eljárásokon alapuló versenyt, • a vízellátás és tervezés folyamatán keresztül minimalizálni a jövőben a vízkészletek romlását, • mérlegelni és megfontolni a különböző vízmegóvási intézkedéseket oly módon, hogy a vízellátási igények vegyék figyelembe az új alternatívákat, • támogatni a különböző vízellátási alternatívák megvalósítását, melyek a kerületi vízellátási terv döntéshozatali folyamatában szerepelnek, megkövetelve más vízellátási lehetőségekkel összefüggő gazdasági versenyképességet. 2.5.2.3. FORRÁSVÉDELEM • szabályozás és segítség a helyi vezetés számára a vízellátási források minőségének megőrzése céljából. 2.5.2.4. ÁRVÍZVÉDELEM ÉS ÁRTÉRGAZDÁLKODÁS • az árvízvédelmi törekvésekre összpontosítani, figyelembe véve a területi adottságokat, • a műszaki segítségnyújtás és tervezés felülvizsgálatán keresztül elősegíteni, támogatni a földhasználatokat az ártereken, amelyek összeegyeztethetőek a természetes ártéri funkciók fenntartásával, beleértve a víz tározását és továbbítását, az eróziószabályozást, a felszíni és felszín alatti vízminőség védelmét és a vízi környezetnek és vizes élőhelyeknek alárendelt fajokat, • támogatni az esővíz-gazdálkodás vízgyűjtő szemléletű megközelítését a modernizálásra szoruló városi területeken, • elősegíteni a hosszú távú megoldásokat a regionális árvízi problémák megoldásához, a visszatérő árvízi veszteségek elkerülhetősége és a vízkészletek minőségének javulása érdekében. 6