A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Mrekva László, ADUKÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodás nemzetközi tapasztalatai - szemelvények a Szt. John folyó vízgyűjtő-gazdálkodási tervéből

2.5.2.5. TERMÉSZETES ÉLŐHELYEK 2.5.2.5.1. ÖKOSZISZTÉMA VÉDELEM Az ökoszisztéma, mint fogalom kihangsúlyozza az ökológiai közösségek a hal és vadvilág védelmét. Fenntartani és helyreállítani az ökológiai közösségeket a kerületen belül segít megőrizni az őshonos növény- és vadvilágot, megóvni a vízforrásokat, az árterek funkcióit, a felszíni és felszín alatti vizek minőséget. A szabályozó programok a vízi és vizes élőhelyeknek alárendelt fajok és azok élőhelyeinek megóvására irányulnak. Más kerületi programok, úgymint földvásárlás, a helyi hatóságoknak nyújtott műszaki segítség a kerület általános hatósági és kötelezettségi keretirányelvén belül az ökológiai rendszerek magas szintű védelmére irányulnak, hogy • képesek legyenek megőrizni vagy fejleszteni a vizes élőhelyek értékét a törvényi szabályozások kombinációján, a földhasználat és –gazdálkodáson, a helyreállításon, a helyi vezetésnek a tervezésben történő támogatásán és a társadalmi nevelésen keresztül, és • hogy biztosítani tudják, hogy a kerület földterületein lévő jövedelem-fejlesztő tevékenységek találkozhassanak a már kisajátított földterületek természetes közösségeinek elképzeléseivel. 2.5.2.5.2. ÁRVÍZVÉDELEM ÉS ÁRTÉRGAZDÁLKODÁS Az áradás egy a folyók, tavak, és tengerpartok mentén bekövetkező természetes jelenség. Az árterek alacsony fekvésű területek, melyek az árvízi elöntésektől függnek, és amelyek változatos funkciókkal rendelkeznek, beleértve a víz tározását és továbbítását, a tápanyagok beszivárgását és más lefolyásból származó szennyezőanyagokat, az erózió védelmet, a talajvízdúsítást, hal és vad élőhelyeket és pihenést. 100 év viszonylatában egy hullámteret általában a szabályozási céloktól függően vázolhatunk, amely egy olyan területet határoz meg, ahol egy adott éven belüli áradás esélye 1%. A Szt. John folyó vízgyűjtő-gazdálkodási kerület csaknem 39 %-a egy ilyen hullámtéren helyezkedik el. A helyi irányítás elsődleges felelőssége meghatározni és szabályozni az ár és elöntésre hajlamos területen belüli földhasználatot, és nagyon fontos szerepet játszik a vészhelyzet irányítása terén. A helyi intézkedések tartalmazzák a tervszerű földhasználatot, az építési előírásokat, az esővíz-gazdálkodás lehetőségeire, az árvízvédelmi szerkezetekre és a helyi árvízcsökkentő stratégiákra vonatkozó előírásokat. A vízgyűjtő-gazdálkodási kerületek, beleértve a Szt. John folyó vízgyűjtő-gazdálkodási kerületét is, kiegészítik az árvízvédelem és ártérgazdálkodás érdekében végrehajtott a regionális programokat figyelembe vevő helyi törekvéseket. Ezen törekvések közé sorolandó: • a környezettel kapcsolatos forrás felhasználás, • a földszerzés, • az ártéri helyreállítás és • a műszaki segítségnyújtás is. A Szt. John folyó vízgyűjtő-gazdálkodási kerület éves „esővíz-gazdálkodási költség-hozzájárulási programot” működtet, hogy támogassa a különféle esővíz felhasználási projekteket. „Árvízi Hitel Segély Program”-ot működtet folyamatosan támogatva ezzel a helyi vezetést és annak részvételi lehetőséget adva a „Nemzeti Árvíz Segélyezési Program”-ban. Kormányközi erőfeszítés mutatkozik ún. „esővíz munkacsoportok” létrehozásában a városok, közigazgatási területek, regionális és állami ügynökségek között, hogy megfelelően azonosíthassák az árvízi problémákat, és tovább dolgozhassanak a megoldásokon. A két legnagyobb árvízvédelmi projekt a Szt. John folyó vízgyűjtő-gazdálkodási kerületben az ún. „Felső Szt. John vízgyűjtő-gazdálkodási projekt”, amely eredetileg a Brevard (Brevard River) és az Indián (Indian River) folyó közigazgatási területén található, és az ún. „Négy folyó projekt” - Ocklawaha vízgyűjtő projekt, mely részben az Orange, a Lake, és Marion megyék közigazgatási területein helyezkedik el. (3. és 4. ábra) Tizenöt vízgazdálkodási kerület található teljesen vagy részben a Szt. John folyó vízgyűjtő-gazdálkodási kerületben. Ezek a kerületek önállóan működnek képességeik sokoldalúságát bizonyítva, méretüknek és szerepüknek tulajdoníthatóan részt vesznek az árvízvédelemben, a mezőgazdasági és városi vízelvezetésben, meghatározó szerepük a működési területükön lévő felszíni vízgazdálkodásban. 7