A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Mrekva László, ADUKÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodás nemzetközi tapasztalatai - szemelvények a Szt. John folyó vízgyűjtő-gazdálkodási tervéből

A tervezés elsődleges célja egy olyan Terv készítése, amely a jövőt befolyásoló döntéshozás eszköze. A tervezés egy szisztematikus, integrált és iteratív folyamat, amely egy meghatározott ütemezés szerint elvégzett lépésekből áll. A vízgyűjtő tervezés illetve vízgyűjtő fejlesztés és a vízgyűjtő szemlélet nagyon fontos eszközei a vízgazdálkodási politika kidolgozásának és megvalósításának. A vízgyűjtő tervezés/fejlesztés/szemlélet egy vízfolyás teljes vízgyűjtő területére, egy részvízgyűjtőre és több vízgyűjtő egyes terület részeire is irányulhat. Nagyon sok olyan vízgazdálkodási feladat van azonban, amelyet csak vízgyűjtő szemlélettel lehet megoldani. Ilyen például a vízminőség szabályozás, amely tervezéséhez azt az egész területet figyelembe kell venni, ahonnan a szennyezés azokra a vízfolyás szakaszokra érkezik, amelyek vízminőségét szabályozni akarjuk. (Ijjas, 1994). A világ lakosságának körülbelül 40 százaléka nemzetközi folyóvölgyekben él (Falkenmark et al., 1987). A nemzetközi vízgazdálkodási Biswas (1991) szerint a jövő század egyik legfontosabb vízgazdálkodási problémája lesz. A vízgyűjtő gazdálkodás, fejlesztés és tervezés alapelveinek alkalmazása megnehezítette és megsokszorozta a vízgazdálkodási szakemberek munkáját, még több azonban a nehézség akkor, ha a vízgyűjtő több ország területén helyezkedik el. Van Dam (1993) felteszi a kérdést: miért és hogyan gazdálkodjunk a vízgyűjtőkkel? Mennyiben különbözik a nemzetközi vízgyűjtő gazdálkodási az egy ország területén végzett vízgyűjtő gazdálkodástól? A nemzetközi (transboundary – határokon át történő) vízgyűjtő gazdálkodás komplexebb, mint az egy ország területén belül végzett vízgyűjtő gazdálkodás, mert a határok két oldalán általában különböző politikák és szabályozások érvényesen (van Dam, 1993). A nemzetközi vízgyűjtő gazdálkodás (transboundary river basin management) kifejezés helyett Dieperink (1993) a nemzetközi vízgyűjtő politika (transboundary river basin politics) kifejezés használatát javasolja, mert ez jobban megfelel annak, ami a valóságban történik, jobban kifejezi azt a koncepciót, amit alkalmazni kell. A nemzetközi vízgyűjtőkön ugyanis a legtöbb esetben egyáltalán nem lehet nemzetközi szinten végzett gazdálkodásról beszélni. A vízgyűjtő országai megpróbálnak valamilyen vízgazdálkodási politikában megegyezni és azt érvényesíteni az egyes országok vízgazdálkodásában. A nemzetközi vízgyűjtő fejlesztéshez olyan eszközökre és intézményekre van szükség, amelyek a vízgyűjtő szintjén biztosítják a hatékony kapcsolatot az okok és a hatások országai között (Wessel, 1993). Az ilyen eszközök és intézmények azonban csak jelentős nehézségek és hosszú idő alatt biztosíthatók (Biswas, 1993). 2. A SZT. JOHN FOLYÓ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI KERÜLETÉNEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE 2.1. TÉNYEK • A Szt. John folyó Florida leghosszabb folyóinak egyike, közel 310 mérföld hosszú. • A folyó vízgyűjtője az a földterület, melyről a csapadék a folyóba, mint víztestbe folyik. A Szt. John három részvízgyűjtőre van felosztva. • Mivel a folyó északi fekvésű a felső vízgyűjtő a területtől délre helyezkedik el mocsaras jelleget öltve. A középső vízgyűjtő közép Floridában helyezkedik el, ahol a folyó kiszélesedik tavakat alkotva, ilyen pl. Harney és Jesup tavak. Az alsó vízgyűjtő Florida északkeleti részén található Putnam (Putnam County) megye közigazgatási területétől egészen a Duval (Duval County) megye közigazgatási területén található folyótorkolatig. • A folyó eredete, más szóval a forrásvidéke egy nagy kiterjedésű mocsaras terület az „Indian folyó” (Indian River County) megye közigazgatási területén. Itt a folyó északi folyású és Jacksonville mellet fordul keleti irányba Atlanti óceáni folyótorkolattal. • A folyó szélessége igen váltakozó. A forrásvidék Palatka és Jacksonville között átlagban kettő mérföldnél szélesebb. • A teljes lejtés a mocsaras forrásvidéktől elindulva (Dél-Melbourne) a Jacksonville közelében lévő Atlanti óceáni torkolatig kevesebb, mint 30 láb (angol láb, mint hosszmérték = 30,48 cm), illetve 1 inch(hüvelyk)/mérföld (hüvelyk, mint mértékegység = 2,54 cm), ezzel a folyó a világ egyik leglassúbb folyója címet vívta ki magának. • Mivel a folyó lassan folyik nehéz a szennyezéseket, úgymond „kiöblíteni”. • A fő szennyezők, közé kell sorolni a szennyvíztisztító telepekről származó és a városi, valamint mezőgazdasági területekről az esőzések után lefolyó szennyvizeket. Ez a lefolyás okozza a különféle rovarirtó szerek és más szennyezők folyóba jutását. A szennyeződés a városi területek köré koncentrálódik. 2