A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Mrekva László, ADUKÖVIZIG: A vízgyűjtő-gazdálkodás nemzetközi tapasztalatai - szemelvények a Szt. John folyó vízgyűjtő-gazdálkodási tervéből
A vízgyűjtő-gazdálkodás nemzetközi tapasztalatai – szemelvények a Szt. John folyó vízgyűjtő-gazdálkodási tervéből Mrekva László Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Baja BEVEZETÉS Az Európai Unió világviszonylatban is egyedülálló programot fogadott el a vizek jó állapotba hozására. Mérföldkőnek tartják az Európai Unió vízgazdálkodásának történetében az új vízpolitikát és az ennek érvényesítéséhez hatályba lépett Víz Keretirányelvet, ami többek között előírja, hogy: • a vízgazdálkodást és a vízvédelmet a vízgyűjtőkre kell alapozni és kötelező az EU tagállamainak egész területére integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervet készíteni, • a nemzetközi vízgyűjtőkön osztozó országoknak közös vízgyűjtő gazdálkodási tervet kell készíteniük. Az integrált vízgyűjtő-gazdálkodás egy olyan eszme, melyben sok, magasan kvalifikált szakember, intézmény és szervezet egy cél érdekében állnak egy közös próbatétel előtt. Az információcsere és az egymástól való tanulás Páneurópai léptékben mérve már létező fogalom. Az Európai vízügyi politika egyre inkább fontossá vált az elmúlt néhány évben mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Ahhoz, hogy ezt a politikát meg tudjuk valósítani, határokon átnyúló kooperációra, és tudásra van szükség: ismeretcsere a vízgyűjtő-gazdálkodásról. Két fontos kérdés, amire választ kell találni: • hogyan tudjuk összeegyezetni a vízgyűjtő-gazdálkodási ténykedéseket integrált és fenntartható módon? • hogyan tudjuk a terveinket, elképzeléseinket gyakorlati formába önteni? A magyar vízgazdálkodásban is a jövő vízgazdálkodási terveit ezzel a szemlélettel összhangban kell kialakítani, ami számos új kérdést vet fel a kutatók számára a vízgyűjtő-gazdálkodás terén. Komoly, az adminisztratív határokon átnyúló integrált és fenntartható vízgyűjtő-gazdálkodásra lesz szükség ahhoz, hogy a vízgyűjtő állapota a VKI elvárásainak megfelelően, a kitűzött határidők betartása mellett kerüljön megvalósításra. Ennek szellemében döntöttem úgy, hogy megpróbálom tanulmányozni és elemezni más országok vízgyűjtőgazdálkodási tevékenységét, és az eredményeket jelen dolgozat formájában teszem közzé. Dolgozatom megírásához a nemzetközi vízgyűjtő-gazdálkodás már létező irodalmából gyűjtöttem forrásanyagot. A dolgozatban megkísérlem bemutatni a Floridában található Szt. John folyó vízgyűjtő-gazdálkodási tervét. Majd az abból merített tapasztalatokat összevetettem más a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló nemzetközi forrásmunkákkal. A dolgozatot kizárólag a „felhasznált irodalomban” feltüntetett kutatási anyagokra alapozva készítettem el. 1. VÍZGYŰJTŐ GAZDÁLKODÁS, VÍZGYŰJTŐ SZEMLÉLET A vízgazdálkodási tervezésnek sokféle rendszere alakult ki a világon. Sokféle tervezési módszerrel meg lehet találni ugyanazt a jó alternatívát a vízgazdálkodási politika megvalósítására. Ilyen alap-módszer illetve alapelv például a vízgyűjtő tervezés illetve a vízgyűjtő szemlélet alkalmazása. Gyakran használjuk a vízgyűjtő fejlesztés kifejezést is. Az angol nyelvben használják a river basin management, river basin administration, river basin development, river basin planning, river basin approach illetve a catchment planning kifejezéseket is. Az előbbi kifejezések korrekt definiálás esetén nem pontosan ugyanazt jelentik, a gyakorlatban azonban gyakran keverik őket. Nálunk talán a legjobban a vízgyűjtő fejlesztés, a vízgyűjtő tervezés és a vízgyűjtő szemlélet kifejezések terjedtek el. (Ijjas, 1994)
