A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Kovács Józsefné, FVM. VgÖO, Bogáth Jenő Dunaújvárosi VT: A jegyzett tőkés művek fenntartása a dunaújvárosi vízi társulatnál

Tudatosítani kell , és a döntéshozók körében egyértelművé kell tenni hogy a közcélú vízgazdálkodási létesítmények működtetéséhez – a tagok által fizetett érdekeltségi hozzájárulás mellett –szükséges és elengedhetetlen az állami finanszírozás is, mely –a társulatukon keresztül – a vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetési biztonságát szolgálja. El kell érni, hogy az állami finanszirozás hosszútávon tervezhető legyen és a normatív alapon meghatározott összeg a költségvetésben nevesítve szerepeljen... 2.3.3. A pályázatok mint forrás, nem az üzemeltetés alapja, hanem a fejlesztésé, rekonstrukcióé. Az EU-ban a fejlesztések támogatása lehetséges, a későbbi üzemeltetést annak kell biztosítani, akinek az érdekében a fejlesztés megvalósul. Ilyen formán meggondolandó az EU-s pénzből történő fejlesztés, mert ha a későbbi (legalább 5 év) üzemeltetés, fenntartás elmarad, a fejlesztésre fordított támogatási összeget is vissza kell fizetni. 3. A fenntartási tevékenység költségvonzata A 1 sz. melléklet mutatja, hogy a Dunaújvárosi Vízi Társulatnál mennyi pénzre lenne szükség a műszakilag szükséges munkák elvégzéséhez. A normatívák költségei az FVM. 2004.évi pályázatában szereplő összegekkel vannak figyelembe véve. A tényleges mennyiségek, felmérések és tapasztalati adatok alapján kerültek összeállításra. Az egyes vízfolyások nem teljes hosszban és nem teljes szélességben vannak figyelembe véve. Vannak szakaszok, ahol nem lehet (természetvédelmi területek) és vannak, ahol nem szükséges teljes felületen fenntartást végezni. Olyan mérvű fenntartás szükséges, hogy a vízelvezető mű feladatát ellássa, de lehetőleg a természetvédelmi feladatokat is figyelembe kell venni. (Egyoldalú munkavégzés, a parti fák helybenhagyása, ha nem akadályozza a vízelvezetést stb.) Több társulat adatainak feldolgozásával 2002. végén, 2003. év elején a VTOSZ és az FVM Vízgazdálkodási Önálló Osztálya létrehozott egy műszaki tervezési munkacsoportot, melynek az egyik feladata éppen az volt, hogy vizsgálja meg azt, hogy milyen lehetséges fajlagos értékkel kell számolni az egyes munkavégzéseknél. A 2 sz. melléklet összefoglalva mutatja, hogy egy átlagos körülményt figyelembe véve, a pályázati kiírásban megjelent egységárak és munkanemek mellett az egyes esetekben mekkora fajlagos költséggel kell számolni. Ezektől a költségektől természetesen a helyi feladatok, specialitások miatt el lehet térni. A beruházások és a rekonstrukciós költségek nem tartalmaznak műtárgyépítést, így azok tovább emelik a szükséges ráfordítást. Felvetődik a kérdés – ismerve a számokat -, érdemes-e fenntartani, vagy az 5-6 évente előforduló nagyobb belvíz, vagy intenzív csapadék miatt bekövetkező károk megtérítése, a vízfolyást olyankor történő helyreállítása a célravezető, a gazdaságos. Ha egy km fenntartása 300 E Ft/év és öt évig nem végzünk a csatornán, vízfolyáson fenntartást, akkor a környező területek elöntése törvényszerű. Ekkor egyrészt meg kell a kárt téríteni, ami km-re vetítve milliós nagyságrendű is lehet, ezen túlmenően a vízfolyás vízszállító képességének helyre állítása elengedhetetlen feladat, mely további jelentős összegeket, esetenként milliókat igényel. Számolni kell azonban azzal is, hogy egy folyamatosan fenntartott mű ugyan képes elvezetni a káros vizeket, de a rendkívüli csapadék miatt ( általában öt évente fordul elő) elöntés bármikor bekövetkezhet. Munkaerő gazdálkodási szempontból ez a térségben folyamatosan biztosit – kiszámítható módon – munkát. A Dunaújvárosi Vízi Társulatnál, ha a szükséges fenntartást vizsgáljuk, akkor ez a területen 30 fő folyamatos, egész éven át történő foglalkoztatását biztosítaná. (Vitaanyag 2001. Október Vízgazdálkodás) Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a folyamatos fenntartást amellett, hogy gazdaságosabb- még egyéb szempontokat is figyelembe véve - célszerűbb végezni, mint esetleg öt évente egy nagyobb ráfordítással beavatkozni. A rendszeresen karbantartott műveknek olyan hatása is van, hogy látják a tulajdonosok a folyamatos munkavégzést, érzik, tudják, hogy a befizetett érdekeltségi díj a területükön, az ő érdekükben jól hasznosul. 4. Fejlesztési lehetőségek a fenntartás területén Ha azt mondjuk, hogy a fenntartás egy olyan tevékenység, melynek keretében „csak” eltávolítjuk a gazt, nádat, cserjét, iszapot, és ez nem fejleszthető, akkor lemondunk arról, hogy minél olcsóbban végezzük a munkánkat. Milyen fejlesztési lehetőségek vannak ? a.) Műszaki fejlesztés b.) Kémiai beavatkozás c.) Új biológiai módszer alkalmazása 4