A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Kovács Józsefné, FVM. VgÖO, Bogáth Jenő Dunaújvárosi VT: A jegyzett tőkés művek fenntartása a dunaújvárosi vízi társulatnál

5

a.) - a vízfolyások olyan állapotba hozása, mely a meglévő gépekkel hatékonyabb fenntartást tesz lehetővé .( a fenntartó sáv alkalmassá tétele a gépek közlekedésére.) - kisvízi medrek kialakítása ( folyamatos vízmozgás biztosításával a náddal borított területek csökkentése) - nagyobb teljesítményű, megbízható, korszerű célgépek munkába állítása. b.) természetbarát, korszerű kemikáliák alkalmazása. c.) új, nemesített fűfélék, melyek a rézsűvédő feladatot ellátják, de a lassú növekedésük miatt a fenntartási költségigényük kisebb. Összefoglalva: A dolgozat megírásával az volt a célunk, hogy egy adott társulat tevékenységének ismertetésével rávilágítsunk arra, hogy a területi vízgazdálkodás legfontosabb feladata, - a meglévő közcélú művek megfelelő szinten tartása, - a jelen gazdasági körülmények között az állam részvétele nélkül nem valósítható meg. A területi vízgazdálkodási létesítmények megfelelő szinten - tartása nem öncélú feladat, hanem a mezőgazdasági termelés illetve a területen élők élet és vagyonbiztonságát szolgálja. A Dunaújvárosi Vízi Társulat kezelésében lévő művek állapota valamivel jobb mint az országos átlag , és az érdekeltségi hozzájárulás összege illetve a befizetések aránya az országos átlag felett van. Mégis gondot okoz a művek üzemképességének biztosítása, jó állapotban tartása. Állami hozzájárulás nélkül , csak az érdekeltségi díjakból történő finanszírozás – mint ahogy azt már korábban is írtuk – csak 34 %-os fenntartottságot biztosít. Az elmaradt munkák a művek állapotának további romlását idézik elő, melynek következtében a rendelkezésre álló érdekeltségi hozzájárulás még kevesebb feladat elvégzésére lesz elegendő. Jelenleg a tagok teherbíró - képessége nem teszi lehetővé, hogy a feladatok ellátásához szükséges összeg érdekeltségi hozzájárulásként befizetésre kerüljön. És így egy ördögi kör alakulhat ki. Tudomásul kell venni és fel kell készülni rá, hogy a jövőben (2013 után) a közcélú művek működtetéséhez állami hozzájárulásra nem lehet számítani (Valószínűleg 2013 után az EU már nem engedi, hogy üzemeltetésre a nemzeti támogatásból felhasználás legyen.). Ahhoz azonban, hogy a területi vízgazdálkodási művek 2013 után is el tudják látni feladatukat szükséges a következő években: - tervezhető, kiszámítható állami hozzájárulás, mely kiegészítené az érdekeltségi hozzájárulás összegét a fenntartási felújítási feladatok ellátásánál - a meglévő művek műszaki előírásoknak megfelelő folyamatos fenntartása - a nem megfelelő állapotban lévő művek felújítása, - az érdekeltségi hozzájárulások fokozatos emelése(2013-re a feladat ellátásához szükséges ősszeg elérése) - A 3.sz. táblázat javasolja, hogy a társulatok a könnyebb költség meghatározás érdekében dolgozzák ki a tulajdonviszonyoknak megfelelő fenntartási költséget. A kitűzött célok elérése érdekében széles körben lobbizni kell. Minden fórumot fel kell használni arra, hogy a tagok, a törvényhozók, a szakemberek, a nem szakemberek, azaz mindenki aki érintett megismerje a vízgazdálkodási létesítmények által nyújtott előnyöket, az ellátandó feladatokat, hiányuk illetve nem megfelelő működésük esetén fellépő károkat, a fejlesztési lehetőségeket és a művekkel kapcsolatos elvárásokat.