A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Dr. Konecsny Károly, VITUKI KHT.: A felszíni lefolyás vizsgálata a Tisza vízgyűjtő kisvízfolyásain
2.3 Rebra/Rebra vízgyűjtő A Szamos Vásárosnaménynál találkozik a Tiszával, vízgyűjtőjének területe Románia és Magyarország között oszlik meg. Az összvízgyűjtőterület 15 884 km 2 , a folyó hossza 514 km, a magyar szakaszon 51 km. Vízgyűjtője rendkívül változatos felszínű területekből épül fel, amelyeket hegyláncok öveznek. A hegyvidék legnagyobb része 1 000 m-nél magasabb, de csak a Radnai-havasokban/Rodnei haladja meg a 2000 m-t. 4. ábra: A Rebra-patak forrásvidéke (bal) és a kisrebrai vízmérceszelvény A Rebra-patak a Nagy-Szamos baloldali mellékvize (4. ábra), a Radnai-havasokból érkezik, jellemzően magashegyvidéki patak, vízgyűjtőterülete 203 km 2 , hossza 43 km, átlagos esése 38,5 m/km (1652 m esés 43 km-en). A sokévi közepes csapadék a forrásvidéken meghaladja az 1200 mm-t, az alsó szakaszon 800-1000 mm. A Rebra vízjárásában tükröződik a magas hegyvidéki jelleg, a hó olvadása május-június hónapig elhúzódik (Konecsny 1994, 1999, 2000, Lóki J.-Szabó J.-Konecsny K.-Szabó G.-Szabó Sz. 2004). A vízfolyáson nincs vízjárást számottevően befolyásoló vízműtárgy. A Kisrebránál/Rebrisoara lévő vízrajzi állomásra vonatkozóan 1953-tól állnak rendelkezésre részletes vízhozam adatok. 2.4 Máriapócsi (IV. sz.) ff. vízgyűjtő A Máriapócsi (IV. sz.) Levelek vízgyűjtő befogadója a Lónyay-főcsatorna, amely a Közép-Nyírség vízfolyásait vezeti le a Tiszába. A Lónyay-főcsatorna és a vízgyűjtőn lévő főfolyások mesterségesen kialakított vízgyűjtőterülete a tiszai torkolati szelvénynél 2087 km 2 . A 37 km hosszú Máriapócsi (IV) főfolyás vízgyűjtőterülete 319 km 2 , a leveleki törzs vízmérce felett 185 km 2 . A vízgyűjtő legmagasabb pontja 183 m, a vízfolyás átlagos esése 1,3 m/km. A vizsgált vízmérce szelvénynél a vízjárás antropogén befolyásoltsága nem jelentős, természeteshez közeli, lejjebb alig 2 km-re található a 4,0 millió m 3 víz tározására alkalmas Leveleki víztározó, amelyet belvíztározási és üdülési célra használnak. A mérések alapján meghatározott vízhozam idősor 1962-től áll rendelkezésre. A vízgyűjtőn a sokévi közepes csapadék 560-600 mm között változik. Legcsapadékosabb időszak a nyár (VI-VIII), amikor a vízgyűjtőre átlagosan 200-220 mm (36 %) csapadék hull (Illés-Juhászné-Konecsny 1996). A legnagyobb havi maximumok május (196 mm), június (188 mm) és október (179 mm) hónapokban voltak. Ritkán fordult elő télen 100 mm feletti csapadék, tavasszal 60-70 mm feletti csapadék. Ennek ellenére a hóolvadás és a fagyott talajra eső kisebb, de nagyobb felszíni lefolyást okozó csapadék miatt a nagy belvízhullámok döntően tavasszal alakultak ki. A legnagyobb, egész vízgyűjtőre kiterjedő belvízhullámok az 1967.II-III. (2,8 millió m 3 ), 1970.VI. (2,09 millió m 3 ), 1999.II-III. (3,07 millió m 3 ) időszakokban következtek be, tehát tavaszi, tél-végi, valamint nyár-eleji időszakban. 2.5. Szerencs vízgyűjtő A Szerencs-patak hossza 36 km, a Takta-csatornával együtt 63,8 km. Vízgyűjtőterülete 347 km 2 , a Taktával együtt 600 km 2 . A Szerencs meghatározóan, észak-északkelet - dél-délkelet irányban folyik és alapvetően a Zemplén hegység nyugati lejtőinek vizeit vezeti le. A vízgyűjtő felső részén – ahol a Hernád völgyével szomszédos – folyási irányhoz viszonyítva a baloldalon oldalon fejlettebb a vízhálózata. Forrása Hejce településtől kelet-északkelet irányban 500 m tszf. magasságon
