A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Kolossváry Gábor - Udvari Zsolt, FVM: A vízgazdálkodási társulati belvízvédekezés földművelésügyi szakigazgatási irányításának tapasztalatai az 1998-2005. években

A folyamatos felkészülés részeként megemlítendők a belvízrendszereink fejlesztésére tett első lépések: Ennek során kidolgoztuk a társadalmi elvárásokkal optimálisan harmonizáló új mezőgazdasági területi vízgazdálkodási, vízkár-elhárítási koncepciót, a belvizekkel, elöntésekkel, területi vízkárokkal leginkább sújtott Tisza-völgyben, annak síkvidéki belvízrendszereiben. Ennek az átfogó problémákat feltáró, a jövőképet felvázoló és az alapelveket, irányelveket, feladatokat rögzítő koncepció kidolgozásával párhuzamosan megindul a területi vízgazdálkodási, ezen belül a vízrendezés, belvízkár-elhárítás jelenlegi állapotának, hiányosságainak, teendőinek részletes vizsgálata területi egységenként, belvízrendszerenként. Az FVM főbb előkészítő szervezési intézkedései A kedvezőtlen hidrometeorológiai és vízháztartási állapot várható alakulásának függvényében, – rendszerint a jelentősebb belvízi elöntéseket prognosztizáló helyzetekben – Minisztériumunk rendszerint több (preventív) szervezési intézkedést tesz a várható belvíz minél kisebb károkozás melletti elvezetésére. Ezek közül a legfontosabbak: • körlevél a védekezési tevékenység szabályozásáról (FM hivataloknak, VTOSZ-nek), • körlevél a belvízvédekezésre való felkészülésre (FM hivataloknak, VTOSZ-nek), • FVM Belvízvédelmi Törzs intézkedései az FM hivatalok vezetői és a vízgazdálkodási társulatok felé, • vízitársulati koordinátori körzetek működésének elrendelése. Fenti intézkedéseinkkel az FM hivatalokat és a vízitársulatokat felkészítjük az esetleges belvízvédekezésre. A mezőgazdasági célú, állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények (belvízcsatornák, szivattyútelepek) üzemelésével összefüggésben végzendő belvízkár-elhárítással – az FM hivatalok területi irányításával – a vízitársulatokat bíztuk meg. Előfordul, hogy az előrejelzett kedvezőtlen állapot mégsem következik be. Ennek oka lehet egyrészt az időjárás jobbra fordulása (pl. kedvező olvadási folyamat; szeles, napos, felmelegedő időjárás;) vagy a hidrológiai helyzet pozitív változása (pl. árhullám levonulása kapcsán a szivárgó- és fakadóvizek megszűnése, talajvízszintsüllyedés, stb.), másrészt a védekezésre való hatékony felkészülés, majd az eredményes vízitársulati védekezés az FVM megyei FM hivatalok irányításával. Nyilvánvaló, hogy a belvizes helyzetet kiváltó ok elsődlegesen a hidrometeorológiai helyzet, azonban a művek állapota is sok esetben hozzájárul a belvíz keletkezéséhez, időbeli elhúzódásához, így a károk növekedéséhez. A művek állapotában lévő hiányosságok a következők: • alacsony kiépítettségi szint mind a társulati műveken, mind a főműveken, • a művek rossz állapota, fenntartási hiányosságok, • tározási kapacitások gyors kimerülése, • gravitációs bevezetési problémák, • elégtelen szivattyú kapacitás, • rendezetlen depóniák, melyek akadályozzák a csatornába történő vízbefolyást, de nem akadályozzák meg a csatornából történő vízkifolyást, • felkészületlenség, a védekezés hiánya a mezőgazdasági területeken lévő üzemi csatornákon, • meliorációs művek leromlott állapota, működésképtelensége, • védelmi művekben történt szándékos rongálások, • szivattyútelepeken történt lopáskár, • szivattyútelepek felújítási munkáinak hiánya, • a volt üzemi művek elhanyagolt állapota. A belvízvédekezés irányítása során tett fontosabb intézkedések A védekezés során az FVM arra törekszik, hogy csak a károkat okozó vizek elvezetését engedélyezze, ugyanakkor intézkedéseivel a medertározás igényeinek, illetve az arra alkalmas területeken a vízvisszatartás kívánalmainak is megfeleljen. A belvízöblözetekben a védekezés elrendelése és feloldása és a védekezés végrehajtása a tulajdonos, illetve a kezelő feladata, amelyet a vonatkozó rendelkezésekben előírtak alapján kell megtennie. Az összehangolt intézkedésekről, illetve a védekezési tevékenység elfogadásáról a területileg illetékes KÖVIZIG gondoskodik. A vízgazdálkodási társulat működési területén az illetékes megyei FM hivatal vezetője rendeli el a belvízvédelmi készültséget, és azt jóváhagyás céljából felterjeszti az FVM részére. A fokozat elrendelésről tájékoztatást kap a területileg illetékes KÖVIZIG, valamint a társulati védelmi törzs koordinátora. A védekezést folytató vízitársulatok napi jelentést adnak a koordinátornak, akik ezeket összegezve jelentik az FVM Belvízvédelmi Ügyeletére és a VTOSZ Titkárságára. A társulati napi jelentések tartalmazzák a védekezés legfontosabb mutatóit (pl. védekezési fokozat, védekezéssel érintett művek, átemelt vízmennyiség, napi költség, stb.). A területi elöntések mértékéről a falugazdász-hálózaton keresztül kapunk rendszeres információt. A vízitársulatok a védekezési tevékenységükről az FVM részére összefoglaló zárójelentést készítenek. A zárójelentésekben szereplő értékeléseket, eredményeket, javaslatokat, tapasztalatokat figyelembe vesszük a védekezési tevékenységünk tervezése során. 5