A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Kolossváry Gábor - Udvari Zsolt, FVM: A vízgazdálkodási társulati belvízvédekezés földművelésügyi szakigazgatási irányításának tapasztalatai az 1998-2005. években

Rendkívüli ár- és belvízi veszélyhelyzetben tett intézkedések Az egyes ágazati feladatok végrehajtása érdekében (1999-2001. években): • Belvízvédelmi Operatív Csoport (BOCs) alakítása, • Operatív Intézkedési Terv készítése, • állandó Belvízvédelmi Ügyeleti Szolgálat megszervezése. A minisztérium centrális irányítású szervei a következők szerint látták el védekezési feladataikat. Az állategészségügyi hatóság közreműködött: • az állat kitelepítések szakmai feladatainak ellátásában, • a járványvédelem biztosításában, • a(z itató) vízminőség ellenőrzésében, • a szükséges fertőtlenítések végrehajtásában, • a veszélyes anyagok (állati hullák, hulladékok) szakszerű kezelésében és vizsgálatában. A növény- és talajvédelmi hatóság intézkedett: • a folyamatos ellenőrzés biztosítására, • készenléti ügyelet fenntartására, • növényvédőszer-raktárak készleteinek és növényvédőszer eredetű veszélyes hulladékok felmérésére, elszállítására, • a lakosság folyamatos tájékoztatására. A megelőző intézkedések eredményeként állatjárványok, valamint növényvédőszer szennyezésére visszavezethető károk, illetve mellékhatások sehol sem alakultak ki. A megyei földművelésügyi hivatalok: • a falugazdászok bevonásával folyamatosan közreműködtek a védekezési feladatok megyei szintű koordinációjában, • napi helyzetjelentést adtak a minisztérium Operatív Csoportjának és a minisztérium felsőszintű vezetésének, • védekezési adatokkal, információkkal támogatták a megyei védelmi bizottságok, és a KÖVIZIG-ek munkáját, • végezték a belvíz- és árvízkárok felmérését, mely kiterjedt az egyes növényi kultúrák állapotára, az állatelhullásokra, a mez

őgazdasági károkra, • képviseltették magukat a megyei kárfelmérő munkacsoportokban, • szakmai segítséget nyújtottak az érintet települések polgármesteri hivatalainak. A vízitársulatok védekezési felkészítése Együttműködés A vízitársulatoknak a belvízvédekezés során többirányú együttműködési feladatokat kellett megoldaniuk. Együttműködésre volt szükség a vízitársulat és • a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, • önkormányzatok, • Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a koordinátorokon keresztül), • a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége Titkársága, • az FVM megyei FM hivatala között. A védekezés szakmai értékelésénél a környezetvédelmi és vízügyi igazgatósággal való kapcsolat szoros, hiszen a vonatkozó törvény és kormányrendelet szerint az ár- és belvízvédekezési munkákat a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok irányítják. A belvízrendezés és védekezés csak rendszerszemlélettel kezelve lehet hatékony, mert az egyik működése befolyásolja (befolyásolhatja) a másik működését. (A belvízrendszer műveinek egy részét a vízügyi szolgálat, másik részét a társulatok üzemeltetik). Ha a védekezés az állami tulajdonban lévő közcélú műveken (belvízcsatornákon, kisvízfolyásokon) történik, az állam az FVM-en keresztül ezt finanszírozza. A nem állami tulajdonban lévő, de társulati kezelésű műveken a vízitársulatok saját forrásaikból (védelmi tartalék, érdekeltségi hozzájárulás) és állami támogatásból tudnak védekezni. A vízitársulatok rendelkeznek korszerű védelmi tervekkel. A védekezés irányítását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium védelmi törzse végzi, több érintett főosztály és a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége (VTOSZ) bevonásával. A védelmi törzshöz tartozik a VTOSZ és az érintett vízitársulatok által megszervezett védelmi koordinátori hálózat is (IV. táblázat). Ez az információs rendszer az országos hét körzetre osztva a védelmi információk mindkét irányban történő továbbítására jött létre. A belvízvédekezés feladata a szivattyútelepek üzemeltetése, uszadék és gereb-gaz kézi és gépi eltávolítása és elszállítása, a műtárgyak és környezetük tisztítása a felgyülemlett uszadéktól, vízinövényzet vágása, területbejárás, elöntött területek és tározóteltségek felmérése, vízkormányzás, zsilipek kezelése, nád és iszap kotrása, vízfolyást gátló akadályok eltávolítása, önkormányzatoknak segítségnyújtás a védekezésben. A még 6