A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Kolossváry Gábor - Udvari Zsolt, FVM: A vízgazdálkodási társulati belvízvédekezés földművelésügyi szakigazgatási irányításának tapasztalatai az 1998-2005. években

A vízgazdálkodás körében a miniszter feladatait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladatairól és hatásköréről szóló 155/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése határozza meg, amely szerint a vízgazdálkodás körében a miniszter ellátja a mezőgazdasági vízhasznosítással és vízkárelhárítással kapcsolatos kormányzati feladatokat, ideértve a forgalomképes állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények mezőgazdasági vízszolgáltatási és vízkárelhárítási célú fejlesztésének, üzemeltetésének, fenntartásának szervezését, irányítását. A miniszter irányítja a forgalomképes állami tulajdonú vízilétesítmények üzemeltetésével összefüggésben a vízkárelhárítást. A földművelésügyi hivatalok (FM hivatalok) az állami tulajdonú, FM hivatali kezelésű (átvett) forgalomképes művek üzembentartására, készenlétben tartására, illetve a belvízvédekezési és vízkárelhárítási munkák elvégzésére a vízgazdálkodási társulatokkal üzemeltetői szerződéseket kötöttek. A belvízédekezésről a Vgt-n kívül az alábbi jogszabályok rendelkeznek: • a 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet rendelkezik az árvíz- és a belvízvédekezésről; • a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet rendelkezik a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól; • az 1/1991. (K. H. V. Ért. 7.) KHVM utasítás rendelkezik az árvízvédekezés és belvízvédekezés országos irányításának szervezeti és működési szabályzatáról; • a 28/1963. (V. É. 13.) OVF utasítás rendelkezik a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó helyi vízrendezési és vízkárelhárítási feladatok ellátásának szabályozásáról. Felkészültségi állapot Az FVM védekezési felkészültségét illetően a következőkről tudunk beszámolni. A csatornák és vízfolyások (patakok) fenntartottsági állapota, alkalmassága egy jelentős vízhozam levezetésére jobb, mint az 1998. évet megelőző években volt. 1998. év végén ez az arány 15-25 % között volt, azaz az összes üzemeltetett közcélú csatorna/vízfolyás hosszból kevesebb, mint a negyede volt elfogadható vagy jó állapotban. Ezen a területen jelentős előrelépés történt, a 2000. év óta tartó rekonstrukciónak köszönhetően. A fenntartottsági helyzetet, azaz a megfelelő állapotú művek arányát a teljes hosszhoz képest, térségenként az II. táblázatban, míg a rendelkezésre álló szivattyú kapacitást a III. táblázatban mutatjuk be. II. táblázat: Művek átlagos fenntartottsági állapota Átlagos fenntartottság %-ban Térség Csatornák Műtárgyak Észak-Dunántúl 45 71 Dél-Dunántúl 56 52 Budapest térsége 57 57 Észak-Alföld 49 60 Közép-Alföld 57 53 Dél-Alföld 50 49 III. táblázat: Rendelkezésre álló szivattyú kapacitás Kapacitás m

3

/s Térség Szivattyútelepek Mobilszivattyúk Észak-Dunántúl - 0,55 Dél-Dunántúl 22,17 4,03 Budapest térsége - 1,76 Észak-Alföld 9,30 2,28 Közép-Alföld 17,58 4,77 Dél-Alföld 51,98 5,62 Összesen: 101,03 19,01 A területi vízgazdálkodási feladatok átfogó irányítása és irányíthatósága a vízgazdálkodási információs és szolgáltató rendszer kialakítását, kiépítését igényelte. Ez segíti az egységes számítógépes belvízvédelmi adatgyűjtő, adatforgalmazó, adattároló, adatfeldolgozó és irányító rendszert. Az intézkedések lehetővé teszik, hogy: • az FVM felsőbb vezetőit heti jelentésben tájékoztatni tudjuk a mezőgazdasági (területi) vízkárelhárítási helyzetről, • a közvéleményt az eddigieknél gyorsabban tájékoztathassuk a védekezés anyagi-műszaki és beruházási erőforrás szükségleteit figyelemmel kísérhessük, • egyes különleges védekezési feladatokban időben állást foglalhassunk, • a keletkezett mezőgazdasági és egyéb káradatok gyorsan továbbíthatók legyenek, • szükség esetén a belvízzel elöntött területek pontosítására közepes és nagy felbontású műholdfelvételeket készíttethetünk a Földmérési és Távérzékelési Intézettel (FÖMI). 4