A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Horváth Vilmos: Kisvízfolyások műszaki és ökológiai szemléletű rendezése, hasznosítása

Első esetben a járulékos hasznosítás megvalósításától a befektetett anyagi ráfordítás visszatérülése és anyagi haszon várható. A beruházás megtérülése gondos számítást igényel, a járulékos hasznosítás kiterjedése a gazdaságosság határáig indokolt. A járulékos hasznosítás üzleti vállalkozás, melyet a ráfordítások és a haszon tart egyensúlyban. Második esetben a járulékos hasznosítás a hasznosító célja, de nem vár tőle kimutatható gazdasági hasznot. A haszon csak közvetve jelentkezik. A hasznosítás méretei a tározó által biztosított lehetőségeken belül a gazdasági célnak megfelelő méretű. Ilyen pl. a mezőgazdasági dolgozók téli foglalkoztatása, vagy egyes – a gazdaságban eredményesen felhasználható – anyagok hasznosítása (nádszövet, nádpalló készítése). Harmadik esetben a járulékos hasznosítás nem hoz gazdasági eredményt, a hasznosítás nem gazdasági cél, az eredményesség csak közvetett. Ezek többnyire az üdülési, idegenforgalmi, környezetvédelmi és tájalkotó megjelenést biztosító hasznosítások. A járulékos hasznosítás ez esetben nem a hasznosító, hanem a társadalom érdeke. A tározás esetenkénti különleges vonásai Tározók talajvédelmi feladatai: • a létesített tározókban a vízgyűjtőterületükön végbemenő felületi és vonalas erózió hordalékának egy része leülepedik, ezáltal a tározó alatti vízfolyásszakasz hordalékterhelése számottevően csökken, • a tározók szabályozott, illetve szabályozható vízlebocsátásával az árvízcsúcs, az elöntések csökkennek és a tározó alatti mederszakasz elfajulása negymértékben mérséklődik. Talajvédelmi vonatkozásban a dombvidéki tározóknak hasznosítási formájuktól függetlenül kárelhárító szerepük is van. Ezért azok bizonyos mértékig a melioráció célját szolgáló hordalékfogó műveknek tekintendők. Meg kell említeni a tározók hordalékvisszatartása következtében azok vízminőségre gyakorolt kedvező hatását. Kisvízfolyások hasznosítása A kisvízfolyások hasznosítása néhány jelentős megszorítással elvileg hasonló lehet a tározók hasznosításához: • bármilyen hasznosítás mellett biztosítani kell az árvizek meghatározott vízszintek melletti kárnélküli levonulását, • bármilyen vízhozamok mederelfajulás nélküli levezetése, • mederduzzasztást, illetve lépcsőzést csak kisméretekkel lehet alkalmazni és min.30cm/s lefolyási sebességet biztosítani kell, • a tisztított szennyvízbevezetések differenciált megítélése a vízügyi, környezetvédelmi, tisztiorvosi előírások tükrében, • a hasznosítási mód ne zárja ki a karbantartást, fenntartást, jókarbahelyezést, szabályozást. A kisvízfolyás hasznosítást a rajta települt tározóval együttesen kell kezelni, főképpen a tározó alatt fekvő kb.3-4 km hosszú mederszakaszra vonatkozóan. Előnyben kell részesíteni az egy-egy, vagy több különböző hasznosítási módra létesített mintatelepeket, kutatótelepeket, amelyek akár fő-, akár járulékos hasznosítási ágra „rendszergazdaként” is tevékenykednek. Külön kell szólni a belterületi vízfolyás szakaszok sajátos „hasznosítási” módozatairól: • a belterületi vízfolyás szakasz zárt szelvénybe helyezése, amelynél az ismert előnyök mellett megjelent az értékes belterületi ingatlan nyerés szempontja is, • a belterületi vízfolyás szakasz strandként való kialakítása. 9