A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)
1. szekció: TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS - Csegény József, FETIKÖVIZIG: A Tiszai kommunális hulladék szennyezés
A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség akkreditált laboratóriumának vizsgálata semmilyen veszélyes anyagot nem mutatott ki, a Tisza vizét az áradó ágnak megfelelő minőségűnek találta. Ez annak is köszönhető, hogy a kialakult vízhozam nagymértékben felhígította az elsodort szennyezőanyagokat, oly mértékben, hogy a magyar oldalon a vízminőségi kép nem mutatott káros mértékű szennyeződést. Ez a folyamat volt az oka annak, hogy a Magyar területen kizárólag az uszadékok nagy mennyisége okozott rendkívüli jelenséget, amire sem a hazai, sem pedig a nemzetközi gyakorlatban eddig még nem volt példa. Fentiek alapján a Tisza-tó, a Tiszalöki Vízlépcső, a Közép- és Alsó-Tisza szakaszok védelme érdekében az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal egyeztetve kárelhárítási stratégiaként az az alternatíva került kidolgozásra, hogy az uszadék felfogására, oldalra terelésére uszályokból képeznek ki - a Tisza teljes szelvényét lezáró - ún. „merülő-falat”, a Tisza Tokaj alatti szakaszán, ahol az áradás már alig volt kimutatható a feltorlódott uszadékot pedig polip-markolóval, speciális úszókotróval rakják uszályokba. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, pedig a felsőbb szakaszokon a partvonalban, hídlábaknál kirakódott hulladékot gyűjti össze. A kommunális hulladék összegyülekezési és kirakódási helyei az 1. térképen láthatóak. A vízfolyás sebességének, a védendő Tiszalöki Vízlépcsőnek, a közeli bodrogkeresztúri hulladéklerakónak és hajózási szempontoknak a figyelembevételével a védekezésre a Tiszanagyfalu térségében lévő 537 folyamkilométer szelvény látszott a legalkalmasabbnak (2. kép). A védekezés, a hatályos szabályozások alapján 2004. szeptember 27-én 15.00 órától III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültség keretében indult. 2004. szeptember 27-én az Ukrán-Magyar Határvízi Egyezményben foglaltakra hivatkozva a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tájékoztatást kért a Kárpátaljai Vízügyi Igazgatóságtól a szennyeződés okáról, a hulladék eredetéről és arról, hogy történt-e részükről védelmi beavatkozás. A 2004. szeptember 28.-án a következő választ adták „A Tisza folyóban jelentős mennyiségű háztartási hulladék megjelenésének oka, hogy a megye területén tapasztalható Tisza és mellékfolyói vízszintjének emelkedése miatt a rézsün található hulladékokat a víz a rézsüről lemosta. A Tisza, valamint egyéb vízi objektum partjának mentén engedélyezett szeméttelepek és szilárd háztartási hulladék-telepek nem találhatók.” A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2004. szeptember 29.-én 9:00 órától az I. fokú készültséget a Vásárosnamény feletti szakaszon megszüntette, alatta pedig III. fokra emelték, mivel a part mentén kiakadt hulladékot össze kellett gyűjteni. A leszedett kommunális hulladékot a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség iránymutatása alapján az ibrányi hulladéklerakóba szállították, a tüzifának alkalmas uszadékot pedig felajánlottuk a lakosoknak. Az összes leszedett hulladék 290 m 3 , melyből a hulladéklerakóba szállítottunk 206 m 3-t. A műszaki beavatkozást a IV. sz. Folyamos Szakaszmérnökség munkatársai végezték (3. kép), míg a II. sz. Felső-Szabolcsi Szakaszmérnökség gátőrei naponta többször bejárták a szakaszukat, felkutatták a kiakadt uszadékot, figyelemmel kísérték az uszadék útját és a tapasztaltakról jelentést tettek a Vízminőségi Törzs felé. A fennakadt uszadéktól megtisztított szakaszokon a gátőrök figyelő szolgálatát megszüntették. 6
