A Magyar Hidrológiai Társaság XXIII. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2005. július 6-7.)

1. szekció: TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS - Csegény József, FETIKÖVIZIG: A Tiszai kommunális hulladék szennyezés

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén a folyószakaszt a kiakadt uszadéktól való megtisztítása után, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséggel egyeztetve 2004. október 6. 18:00 órától a III. fokú készültséget megszüntették. Tiszanagyfalu térségében az 537 folyamkilométerben kialakított mederelzárást, a hajózási korlátozást az uszadék döntő részének leúszását és kiszedését követően október 3-án, 15 órakor megszüntették. A folyó felső szakaszán levonuló hulladék (műanyag palackok, üvegek) a Tokaj - Tiszaladány mederzáron átkerült része, a Tiszalöki Vízlépcsőnél kialakult uszadék szigeten fennakadt. A hulladék kitermelése a vízfelületről, csak a vízierőmű korlátozott üzeme mellett volt lehetséges. A kitermelt 14 m

3 szintén kommunálisnak minősített hulladékot, a Kisköre községi hulladéklerakón helyezték el. Az október 7-én mért adatok szerint a hazai Felső-Tisza szakaszon mintegy 290 m

3

, a tiszanagyfalui „merülő-falnál”, mintegy 2400 m

3 (336 tonna) és a Tiszalöki Vízlépcsőnél kialakult uszadék szigeten fennakadt 14 m

3 uszadékot szedtek ki. A folyóról letermelt háztartási hulladékot hulladéklerakókra szállították. Hulladék összegyülekezési helye Hulladék mennyisége (m3) Hulladéklerakó megnevezése folyóparton, hídlábaknál 290 Ibrányi, nagyhalászi hulladéklerakó tiszanagyfalui „merülőfal” 2400 Bodrogkeresztúri hulladéklerakó Tiszalöki Vízlépcső 14 Kisköre községi hulladéklerakó A Tisza hazai szakaszán 2004. szeptember 26-án kezdődött uszadék eltávolítási munkálatok október 19-én fejeződtek be Kiskörénél. A munkálatok, azért húzódtak el eddig az időpontig, mert meg kellett várni a vízpartokon, a parti növényzeten fennakadt uszadékok teljes levonulását. A két időpont közötti 31 napos időszakban vízminőségi kárelhárítási készültség keretében folyt az uszadék kitermelése. Az uszadékok mennyiségi, összetétel és származás szerinti vizsgálata Az uszadék nagyobb hányada természetes eredetű, növényzet, a lágyszárúaktól a fákig, gyakori a 10 méter hosszúságot is meghaladó fatörzs. Az uszadék másik része, a háztartási hulladékoknak az a része, amely tartósan a vízfelszínen tudott maradni, ezek elsősorban az un. PET (polietilén) palackok, alumínium italos dobozok, fóliák, stb. kis mennyiségben előfordulnak állati tetemek is. A vizsgálatok szerint az összes kitermelt uszadéknak átlagosan, csupán négy százalékát tették ki a háztartási hulladékok, a döntő mennyiség a természeti eredetű, fás növényzet volt. (4.kép) A mintegy 4%-ként jelentkező összes kitermelt kommunális hulladék (Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség minősítése alapján egyéb települési hulladék EWC kód: 20 03 01) mennyisége 453,54 tonna, melynek összetétele: 7