A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

6. SZEKCIÓ: A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK - FEHÉR FERENC–SEBESVÁRI JUDIT: A mező- és erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a területi vízgazdálkodás kapcsolata az algyői belvízrendszerben

a társulatok saját kezelésében kevés vízmérce van. így általában a vízügyi igazgatóságnak az adott védelmi szakaszon lévő mértékadó vízmércéit használják vagy (főleg a szivattyútelepek indításánál) a szivattyútelep előtti csatornaszakaszban kialakult vízállás a mértékadó. A társulati védekezés leginkább hagyományos része a szivattyúzás (most már több mint 300 stabil szivattyútelepen), valamint a víz odavezetése az átemelési, a befogadóba való beemelési pontokhoz. Ez a munka a vízfolyási akadályok elhárításával, a műtárgyak folyamatos kitisztításával, iszapdugók elhárításával, kisebb kotrási feladatok elvégzésével jár. Csak 2000. január-februárban volt olyan rendkívüli védelmi beavatkozási feladat, amikor jelentősebb kotrási munkákat (lényegében a kritikus szakaszokon elmaradt fenntartási feladatok pótlását) kellett elvégezni. A vizitársulatok legkényesebb védelmi feladata illetve a védelmi döntése az elvezetés és a mentesítés sorrendjének meghatározása, azaz a prioritások kijelölése. Az elmúlt évek védekezése során nem volt kétséges, hogy a belterületeket előnyben kell részesíteni a külterületekkel szemben, tehát elsősorban a belterületekről származó vizek elvezetését kellett megoldani. A prioritások meghatározása, a vízkormányzás, a vízátvezetés, a vízvisszatartás, a tározók alkalmazása, ideiglenes tározási lehetőségek kialakítása a vizitársulati védekezés legkritikusabb része. A védelmi tervek fejlesztése során tulajdonképpen ezeket a lehetőségeket kellene (akár variációk meghatározásával) a tervekben szerepeitemi, jobban kidomborítani. 3. A vizitársulati belvízvédekezés tapasztalatai A védelmi tervek korszerűsítéséhez a következő általános szempontrendszer szerint célszerű hozzáfogni: • A védelmi fokozat elrendelésének kérdése: o elöntött terület vagy vízmérce alapján történjen, o a tervben szereplő értékek jól reprezentálják-e a tényleges veszélyhelyzetet és az elvégzett védelmi munkát, o milyen intézkedések kellenek a jobb parametrizáláshoz, o szükséges-e változtatni a tervben szereplő határértékeket. • A prioritások fő kérdése: o jól meghatározhatók-e a belterület és a külterület mentesítésére meghozandó intézkedések, o megvannak-e a rendszerben azok a vízkormányzási pontok és műtárgyak, amelyek segítségével a belterület mentesítését előnyben lehet részesíteni, o milyen önkormányzati együttműködés szükséges a fő prioritáshoz tartozó intézkedések végrehajtásához. • A másodlagos prioritások kérdése: o a külterületek mentesítési sorrendjének felülvizsgálata, o a vízvisszatartás területei és műtárgyai, o kapcsolatok a harmadlagos művekkel. • A védelmi intézkedések súlyának felülvizsgálata: o a fenntartás és a védekezés összefüggései, o a vízfolyási akadályok elhárításának kritikus területei, pontjai, technológiája, o a stabil szivattyútelepeken történő szivattyúzás hatékonyságának, hatásfokának vizsgálata, o a szivattyúzási mobilitás kérdésének vizsgálata, o általános vízkormányzási kérdések, amelyek tartalmaznak vízvisszatartási, tározási és vízátvezetési szempontokat is. 494