A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
6. SZEKCIÓ: A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK - FEHÉR FERENC–SEBESVÁRI JUDIT: A mező- és erdőgazdálkodás, a természetvédelem és a területi vízgazdálkodás kapcsolata az algyői belvízrendszerben
VIZITÁRSULATI VÉDELMI TERVEK KORSZERŰSÍTÉSE FEHÉR FERENC - LŐRINCZ KÁROLY Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége Ecsediláp-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat 1. Bevezetés A vizitársulatokat, mint a területi vízgazdálkodásért felelős szervezeteket, a közcélú létesítmények üzemeltetőit a jogszabályok éppen úgy kötelezik a védekezésben való részvételre, mint az állami vízügyi szervezeteket vagy az önkormányzatokat. Az, hogy a vizitársulatok védekeznek (belvízvédekeznek, védekeznek a kisvízfolyásokon kialakuló árhullámok, a belőlük keletkező helyi vízkárok ellen) tulajdonképpen természetes. Ezek a szervezetek ugyanis üzemeltetik (fenntartják, rekonstruálják, fejlesztik) a közcélú vízgazdálkodási létesítményeket, ismerik ezeket problémáikkal, szük keresztmetszeteikkel, veszélyes helyeikkel, gyenge pontjaikkal együtt. A vizitársulatok nagy előnye, hogy terület- és létesítmény ismerettel rendelkeznek. Természetes tehát, hogy a vízkár elleni védekezésben fontos szerepet kapnak. A vizitársulatok védelmi tevékenységüket a társulati védelmi tervek alapján végzik. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. számú törvény szerint a vízgazdálkodási társulatok a védelmi tevékenységben önállóan vesznek részt. Az önálló védelmi részvétel feltétele az előre kidolgozott, egyeztetett, a tapasztalatok alapján korszerűsített védelmi terv. A védelmi terveket egy 1997. évi KHVM miniszteri rendelet alapján 1998-ban kezdték el kidolgozni a társulatok, de mivel erre források döntően csak 1998-99. év telén álltak rendelkezésre, a vizitársulati védelmi tervek 1999. tavaszán-nyarán készültek el. Az események azt mutatják, hogy éppen jókor! Már 1998. tavaszán kialakultak belvízi elöntések és számos társulat belvízvédekezett. Belvizes volt 1998-99. tele is, de az igazán komoly elöntések 1999. február végére alakultak ki. Erre az időszakra a társulatok jelentős része a belvízvédelmi tervezésben előrehaladt, a rögzített ismereteket a védekezésben jól fel tudta használni. A védelmi tervek korszerűsítésének oka, hogy az 1999-2001. közötti védelmi események tapasztalatait fel kell dolgozni és be kell építeni a tervekbe. 2. A védelmi tervek alkalmazása az 1999-2002. időszak belvízvédekezésénél Az újonnan elkészült (vagy éppen elkészítés, jóváhagyás alatt álló) védelmi terveket a vizitársulatok már az 1999. évi tavaszi, majd nyári, aztán az 1999. őszi - 2000. tavaszi védekezésben alkalmazhatták. Ebben az időszakban összesen 53 vizitársulatnak volt valamilyen védelmi tevékenysége, tehát a vizitársulatok több mint kétharmada rendelkezik friss védelmi tapasztalatokkal. A védelmi tervek alapján születtek meg az egyes védelmi fokozatok elrendelésére vonatkozó döntések. A védelmi fokozatok elrendelésében, elsősorban síkvidéken nagy szerepet játszik az elöntött területek kiterjedése. Az elöntések számbavétele változatlanul nehéz, de arra kényszeríti a társulatokat, hogy éppen a fokozatba lépési döntés érdekében ilyen adatokat beszerezzenek és értékeljenek. Természetesen ugyancsak fontos a védelmi fokozatok elrendelésénél a mértékadó vízmércén kialakult vízállás, azonban sajnos az a tapasztalat, hogy 493
