A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁS – VÍZKEZELÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - RADÁCS ATTILA–SZERENCSI LÁSZLÓ–SCHOLTZ ÉVA: Vízbázisvédelem és monitoring K+F projekt tükrében
n • 1. mérési pont • 2. mérési pont • 3. mérési pont • 4. mérési pont n • 1. mérési pont • 2. mérési pont • 3. mérési pont • 4. mérési pont fin nn íln fin fin fin fl.l | n »»• o 2 Ö £ r-i o <° a)2Jo>SJcn2?o§o 3. ábra: A Séd KOI k értékeinek alakulása a vizsgálati periódus alatt Méréseket végeztünk továbbá a NCV-tartalom valamint az összes lebegőanyag-mennyiség (TSS) meghatározására. > A patak pH-ja magas értékeket mutatott; az értékekben jelentkező ingadozások annak tulajdoníthatók, hogy a mintavételi időpontokban más-más szennyezőanyag terhelte a patakot. > A vezetőképesség tekintetében - azon kívül, hogy igen magas értékeket mértünk -, impulzusszerű kiugrások is megfigyelhetők. > A szerves szennyezések lökésszerű hullámokban való jelentkezése jól megfigyelhető a TOC (3. ábra) és a KOI k (4. ábra) diagnosztizált értékei alapján. A diagramok érzékelhetően jó egyezőséget mutatnak. > A Séd vízgyűjtő területének felsőbb Veszprém városi szakaszáról származó szennyezés már egy magas nitrát terhelést eredményez, de ezen felül még hozzáadódik az Aranyosvölgyben, közvetlenül a vízbázis felett található telephelyekről származó nitrát szennyezés is. Ez egy állandó, magas (30-40 mg/l) terhelést jelent a patakra nézve. A felszíni vizek szennyezettségének megállapításához a fizikai-kémiai paraméterek mérésén kívül elengedhetetlen bizonyos biológiai indikátorok (szaprobitásfok, élő szervezetek egyedszáma, toxicitás mértéke stb.) vizsgálata. Elvégeztük a biotikus index számítását is, amely alapján a víz minősége mindkét esetben erősen szennyezettnek mutatkozott az aranyosvölgyi mintavételi pontokon. Mivel az üledékminták a patak állapotának nem pontszerű, hanem kumulált értékeit tükrözik, ezért a minősítést a biotikus index alapján célszerű figyelembe venni. A pontminták azonban esetenként előnyösebb minőségi képet mutatnak. Az idei évi tapasztalataink alapján jelen kutatás-fejlesztés keretében 2002. és 2003. években további szakaszokat is megvizsgálnánk (Bánd, Sédvölgyi vízbázisok, Kádárta). 4. Vízminőségi vizsgálatok, analitika A vízvizsgálatok két jelentős területe a bakteriális és vízkémiai vizsgálatok köre. Karsztos vízbázisról lévén szó, a bakteriális szennyeződések hatása uralkodóan a csapadékos időszakokat követően jelentkezik a víztermelőhelyeken., Az ivóvízkezelési technológiai 62
