A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁS – VÍZKEZELÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - RADÁCS ATTILA–SZERENCSI LÁSZLÓ–SCHOLTZ ÉVA: Vízbázisvédelem és monitoring K+F projekt tükrében

utasítások és előírások betartásával a bakteriális problémák gyorsan és hatékonyan kezelhetők. (A fentiek miatt a bakteriális jellemzők vizsgálatával a továbbiakban nem foglalkozunk). A termelőhelyekről, hálózati pontokról, medencékből vett vízminták rendszeresen és rutinszerűen végzett vízkémiai vizsgálatai (önkontroll vizsgálatok) a pH, fajlagos vezetőképesség, nitrát-, nitrit-, ammónia-, vas-, mangán-, klorid-, kalcium-, magnéziumtartalom, KOI, lúgosság, össz. karbonát keménység (esetenként szabad klór) mérésére terjednek ki. A bakteriális jellemzők és a felsorolt paraméterek vizsgálatát a Bakonykarszt Rt. laboratóriuma végzi el. Teljes körű vízkémiai vizsgálatokra a vízbázisvédelmi munkák diagnosztikai fázisában került sor (1997-98), ezek a vizsgálatok a fentieken túlmenően már toxikus szerves és szervetlen mikroszennyezőkre is kiterjedtek (PAH, TPH, BTEX, VOC1, alumínium, króm, nikkel, cink, bárium, peszticid stb.) Az 1. sz. mellékletben foglaltuk össze a K+F projectben lehatárolt területre eső, vízbázisonként csoportosított víztermelő művekben és megfigyelő kutakban (észlelőkutakban) a K+F projectet megelőzően és a project első évében elvégzett vizsgálatok körét, melyben feltüntettük a szennyeződési folyamatra utaló, ill. vízminőségi problémát okozó vízkémiai paramétereket is („indikátor" oszlopban). A vízkémiai paraméterek közül a nitráttartalom főként intenzív műtrágyázás, állattartási szennyvizek, csatornázatlan települések hatását tükrözi; változása, emelkedése azonban jelzi az egyes vízbázisok érzékenységét is, és előrevetíti más szennyezőanyag előfordulásának lehetőségét is (az utánpótlódási területen található szennyező tevékenységtől függően). Az alábbi diagram (4. sz. ábra) szemlélteti a Kádártai- és az Aranyosvölgyi-vízbázis nitrátosodási folyamatát. 45 4. ábra: Nitrátartalom alakulása 1975-2001 között a Sédvölgy 1. Aranyosvölgy 5. Gyulafirátót 1. és a Kádártai-galéria alapján A térségben a helyenként erősen megnövekedett, határértéket meghaladó nitráttartalom miatt számos vízmükutat és galériát kellett a vízellátásból tartósan kikapcsolni, és TótvázsonyHidegkút térségében a vízellátás megoldása, a nitrátos vízbázisok kiváltása megoldásra vár. 63