A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁS – VÍZKEZELÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - RADÁCS ATTILA–SZERENCSI LÁSZLÓ–SCHOLTZ ÉVA: Vízbázisvédelem és monitoring K+F projekt tükrében

A felmérések eredményei minden esetben légifotók útján, valamint vizsgálati jegyzőkönyv felvételével kerültek dokumentálásra. 3.4. Hidrológiai alapadatok összegyűjtése A vízgyűjtőterület adottságaiból következően szükségesnek ítéltük megvizsgálni a legfontosabb élő vízfolyás (Veszprémi Séd) vízjárását és vízhozam viszonyait. A vizsgálathoz beszereztük a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által eddig elvégzett vízhozam vizsgálatokat, az un. vízhozam hossz-szelvényeket, melyekből megállapítható a hozzáfolyások és az elszivárgások helye és mértéke. Számunkra természetesen a legérdekesebb a víznyelő szakaszok meghatározása, mert a felszíni víz minőségét ismerve ez a jelenség nem kedvező a Veszprémi vízbázisokra nézve. A pillanatnyi vízhozam adatok alapján a Veszprémi Séd víznyelő szakasza az alábbi karsztvízbázisokkal kommunikálhat: Bánd fürt kút Sédvölgyi vízbázis kútjai Laczkó karsztakna Kiskúti kút Aranyosvölgyi vízbázis kútjai Kádártai vízbázis 3.5. A felszín alatti vizek ex- és infiltrációs viszonyainak vizsgálata, különös tekintettel a Veszprémi-Séd mederviszonyaira Ahhoz hogy a vízbázisokat érő terhelésekről teljes képet kapjunk, vízminőségi méréseket kellett végeznünk a vízfolyáson. A 2001. évben a legkritikusabb szakaszon - Veszprém, Aranyosvölgyi vízbázisnál - végeztünk méréseket. Ez a vízbázis a Veszprémi Séd közvetlen közelében található. Az Aranyosvölgyi vízbázis Veszprém város vízellátásában igen fontos szerepet tölt be, a kivehető vízmennyiség, annak minősége, valamint súlyponti elhelyezkedése miatt. A vizsgálatok részint helyszíni (hőmérséklet, oldott oxigén), részint laboratóriumi mérésekből álltak. Utóbbi esetben vizsgáltuk a Séd szerves- illetve szervetlen anyagtartalmára utaló indikátor-paramétereit, úgymint pH (MSZ 448/22-85), vezetőképesség (MSZ 448/32-77). A szervesanyag-tartalom vizsgálata TOC- illetve KOI

k-mérések alapján történt, melyeknek diagramjait bemutatjuk szemléltetésként (lásd 2. és 3. ábra). 14 12 ni H _ 10E 8 - 1. mérési pont j :: l ll 1111 11 |

n2. mérési pont | a3. mérési pont . r— 1996 10 27 1998 10 29 1999 04 01 1999 07 08 1999 07 12 1999 10 14 1S39 10 21 1999 11 05 2000 07 06 2000 07 12 2000 08 07 2000 06 15 2. ábra: A Séd TOC koncentrációjának alakulása a vizsgálati periódus alatt 61