A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
2. SZEKCIÓ: A VÍZELLÁTÁS – VÍZKEZELÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - MOHÁCSINÉ SIMON GABRIELLA–TARDOS ANDRÁS: A sérülékeny vízbázisok diagnosztikai programjának eredményei és problémái az ÉDUVIZIG területén
Kapuvár, Röjtökmazsaj, Nagylózs, Pannonhalma üzemelő vízbázisok védelmi beruházásai elindultak, jelenleg is tartanak. Karsztví z biztosítja a Dunántúli-középhegység hegyvidéki területeinek, illetve Fertőrákos vízellátását. A vízbeszerzési lehetőségek ezeken a területeken kiaknázottak, távlati vízbázisok nincsenek nyilvántartva. Fertőrákos, Tardos, Sárisáp, Tarján, Bajna sérülékeny földtani környezetben lévő vízbázisok hidrogeológiai védőidom meghatározása megtörtént, kijelölésük folyamatban van. Dunaalmás, Tata, Tatabánya XV/C, Héreg vízbázisok védelmi beruházása elkezdődött, jelenleg is tart. Tokod üzemelő vízbázis védelmi programja még nem indult el. Talajvízbő l nyeri vizét a Sopron-Somfalvi galéria üzemelő vízbázis kútjai. A Bokodi vízbázis tartalék vízbeszerzési lehetőségként van számításba véve. A működési területünkön eddig befejezett diagnosztikai vizsgálatok eredményei szerint vízbázisaink vízminősége zömében jelenleg megfelelő. A vízminőségi adatokból megállapítható, hogy a nitrát szennyezés okozza a legnagyobb gondot. Egy vízbázisnál, a Jánossomorja vízbázisánál a felszín közeli víztartó nem csupán a vízmű környékén, hanem a teljes vízgyűjtő, a több mint 100 éves áramlási időtartamon túli területen olyan magas nitráttartalommal rendelkezik, hogy nem alkalmas ivóvízellátásra és nem várható a javulása. Ezért ez a vízbázis kiváltásra kerül. Szerencsére a többi vízbázisunk esetében nincsen szükség ilyen változtatásra, de a nitrát sajnos több helyen jelen van, úgymint pl. Fertőrákos, Sopronkőhida, Dömös, vagy Tardos, de említhetnénk a Rába menti távlati vízbázisok területeit is. A vízbázisok környezetében folytatott mezőgazdasági tevékenységek, főként állattenyésztés hatására a talaj felső rétege gyakran szerves eredetű szennyezésekkel terhelt és ez a felszín közeli vizek minőségét rontja. Az intenzív termelés hatására a nitrát több helyen eléri a mélyebb vízadó rétegeket, a vízellátásra igénybevett réteget is. Ezt tapasztaltuk a rétegvizes és a parti szűrésű vízkészleteket megcsapoló vízbázisoknál, bár a határértéket egy-két kút kivételével a legtöbb helyen eddig nem lépte túl a nitrátkoncentráció. A középhegység területén lévő karsztos vízbázisok vize, legalábbis az eddig vizsgáltak alapján jó minőségűnek mondható, de nagyon alacsony koncentrációban ezekben is megjelent a nitrát. Az egyéb minőségrontó komponensek nem jelentenek különösebb veszélyt általánosan. Egyedi esetekben található ammónia, mint pl. Fertőrákos egyes kútjaiban. Az ammónia eredetének tisztázása nem volt minden esetben egyértelmű. Megfigyelések szerint a települések közelében a sekélyebb rétegekben nagyobb koncentrációban volt tapasztalható, ami felszíni eredetre utal. Mélyebb rétegeknél a rétegeredet és a nitrát redukciója valószínűbb. Egyes komponensek, mint a szulfát, vas és mangán mennyisége meghaladta az ivóvízben megengedhető határértéket, de ezek az alkotók nem szennyeződésből származnak, hanem rétegeredetűek, ami pl. a Bajna Vízbázis talajvíz kútjára, vagy kőhidai kutakra voltjellemző. 52
