A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - NAGY ERIKA–VÖRÖS RÉKA: Kutatás–fejlesztési tevékenység szennyvíztisztítás kapcsán a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Rt-nél

A komposztálási folyamatba bevonandók a települési növényi hulladékok, nyesedék, faapríték. Az így előállított komposzt biztonságos kihelyezésének alapfeltétele olyan területek kiválasztása, amelyek talaj szerkezeti, vízbázis-védelmi és felszíni vízvédelmi szempontból is megfelelőek. A tervezett térség idegenforgalmi érzékenysége is jelentős, nem beszélve arról, hogy a teljes hatásterület a legsérülékenyebb vízbázisú Bakonyi Főkarszt területe. A térség iszapelhelyezésének gazdasági értékelése, a környezeti kockázat csökkenésének nehezen számszerűsíthető jellemzése (részben a komposzt fertőzésveszélyének, részben a vízbázis elszennyezés veszélyének csökkentése révén), valamint a különböző komposztok mennyiségi-minőségi összehasonlítása. Mindezek figyelembe vételével az alábbi célkitűzések jelölhetők ki: A térségben keletkező összes kommunális iszap mennyiségének meghatározása, az iszap anyagmérleg felállítása. Ugyanitt a keletkező élelmiszeripari (tejipar, Chips-gyártás stb.) szennyvíziszapok minősítése, mennyiségi-minőségi mérleg felállítása. Gyűjthető lakossági és közterületi növényi hulladék mennyiségének felmérése (járulékos). A stabilizált komposzt kihelyezésére alkalmas területek felkutatása, osztályozása. A területek minőségétől függő kihelyezhető komposztmennyiség meghatározása, vetített mennyiségek és klaszter felállítása. In-situ erdőtelepítési kísérlet (eredési mutatók, növekedési erély, faj és fajtaválasztás stb.) VERGA Rt. Összességében a komposztálás által csökkenő mennyiségű és veszélyességű szennyvíziszap terheli a térséget. 2.3 A megvalósításhoz szükséges tevékenység A feladat elvégzéséhez összegyűjtjük a fenti témájú előzményeket (szakanyagok, dolgozatok, előtanulmányok), majd felméréseket végzünk. Az egyes területeken, kistérségeken eltérő összetételű és mennyiségű szennyvíziszap és szerves növényi hulladék képződik. Ezek pontos meghatározása során minősítendő a szerves anyagok lebomlásának sebessége, s ezzel a komposztálás időszükséglete, a humifikáció elmélyülése, a kedvezőtlen szennyezők lebomlásának mértéke, a fémtartalom növekedése, a fertőzőképesség alakulása. Az utóbbi az iszapkihelyezés egészségügyi kockázatának csökkentése érdekében elengedhetetlen. A megfelelő összetételű komposztot ellenőrzött körülmények között kívánjuk kihelyezni vékony takaró réteggel rendelkező karsztra, részben mezőgazdasági hasznosítás alatt álló mintaterületre. A kis fedettségű karszton való elhelyezés előtt a komposzttal kioldási vizsgálatokat végzünk. A talaj termőképességének növekedését, biomassza hozamát, valamint a talajvíz szennyeződésének mértékét a vizsgálati időszakban ciklikusan ellenőrizzük mintázással és ellenőrző vizsgálatokkal. Ebben a tevékenységben a csopaki Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szándékai szerint aktívan részt kíván venni, ezzel is emelve a program szakmai nívóját. 2.4 A megoldás vázlatos ismertetése A komposztálás technológiája évtizedek óta biztonsággal kivitelezhető a kommunális szennyvíziszapok stabilizálására, növényi nyesedékre. Az utóbbit megfelelő rostálás esetén akár több ciklusban is hasznosítani lehet, mint szerkezetjavító adalékot. Az előállított komposztok összetétele részben az alapanyagoktól, részben az alkalmazott technológiától függ. A vizsgálatokkal mindkét tényező hatása tisztázandó. Csakis ezt követően jöhet szóba a késztermék alkalmazási lehetőségének pontosítása. Fontos tényező a 183