A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - NAGY ERIKA–VÖRÖS RÉKA: Kutatás–fejlesztési tevékenység szennyvíztisztítás kapcsán a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Rt-nél
vizsgálatoknál a komposzt fertőzőképességének, biztonságos kihelyezése egészségügyi feltételeinek kérdése is. A kész komposzt összetételének, tápanyag és kedvezőtlen szennyező komponens tartalmának meghatározása hasonlóan elengedhetetlen. Mindezek ismeretében lehet a mindenkori szabályozással egyeztetve dönteni a termékek mezőgazdasági felhasználhatóságáról. A gyakorlati megvalósításhoz ugyanakkor a kihelyezésre alkalmas és rendelkezésre álló területek talajösszetételének pontos ismerete is szükséges. Mindenképpen elengedhetetlen a komposztkihelyezés hatásának pontosításához az adagolt területek talajminöségének ellenőrzése, a komposzt tömegének csökkentése, tápanyag tartalmának a növények számára hasznosíthatóvá formába történő átalakítása és a termék fertőzőképességének minimalizálása. A fenti hulladékok optimális regionális hasznosítását részben a keletkező hulladékok mennyisége, összetétele, részben a helyi elhelyezési lehetőségek határolják be. A fentiek függvényében az iszap további feldolgozására, komposztálására, mezőgazdasági hasznosítására területi egységenként eltérő megoldások javasolhatók. Az optimális megoldás megkereséséhez mindig szükség van a jelenleg szóba jöhető technológiák összehasonlítására, valamint az iszaphasznosításra alkalmas térség talajai összetételének, hidrológiai viszony inak pontos ismeretére. A komposztálási technológiák közül a hagyományos prizmás komposztálást mind anaerob úton stabilizált, mind stabilizálatlan szennyvíziszapok feldolgozására értékelnénk a már említett, különböző ipari és lakossági szerves hulladék megfelelő felhasználása mellett. A gyors komposztálást (7-10 napos tartózkodási idő), valamint a hulladék iszapok vékony, felszíni talajrétegben történő hideg komposztálását, amely korábbi pályázatunk tárgyát képezte, az időközben nyert kedvezőtlen tapasztalatok miatt nem kívánjuk vizsgálni. Az utóbbit részben helyettesítenénk egy náddal történő természetes komposztálás lehetőségének vizsgálatával. Ezt kizárólag a stabilizálatlan iszapok kis szennyvíztisztítók mellett történő stabilizálása, komposztálása lehetőségének pontosítására kívánjuk a vizsgálati programba beiktatni. A nyers iszapok feldolgozása eltérő komposztálási technológiát igényel, elsősorban az alapanyag lényegesen nagyobb szerves nitrogén tartalma következtében. Ilyen esetben még nagyobb arányban van szükség a szerves szén segédanyag adagolására. Az ipari hulladékok hasznosítása, mint a burgonya chips gyártás keményítőjéé, ilyen esetben igen előnyös lehet. Ennek a hulladéknak egyébként a nedvességtartalma is igen kedvező (csak mintegy 50%) a feldolgozáshoz. A komposztálás során fontos valamilyen durvább szerkezetű segédanyag jelenléte is, amely az „iszap" levegővel történő átjárhatóságát hivatott biztosítani. Erre a célra szolgálna az aprított lakossági és közterületi növényi nyesedék, amit megfelelő rostálás után akár több ciklusban is hasznosítani lehetne. A program területe az ÉK balatoni térségen belül Veszprém és térsége. Részben a Bakony növénytakaró nélküli déli lejtői, részben a Veszprém környéki mezőgazdasági területek. Ezek a veszprémi vízbázison, illetőleg egy szélesebb kiterjedésű karsztvíz bázison vannak (Veszprém, Szentgál, Herend, Bánd, Márkó, Gyulafirátót, Kádárta, Litér, Szentkirályszabadja, Veszprémfajsz, Nemesvámos, Várpalota, Zirc, Dudar). A megvalósítás időtartama alatt lehetőség van a komposztálási technológiák összehasonlítására, valamint a komposzt hasznosításának értékelésére is. A szennyvíziszapok, a kész komposzt valamint a komposzt fogadására alkalmas mezőgazdasági területek vizsgálata részben már rendelkezésre áll. A vizsgálat tárgyát képezi a kihelyezési területek évenkénti utólagos ellenőrzése is. Az utóbbiak koordinációjában és végzésébe az Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás illetékes szervezete venne részt elsődlegesen. 184
