A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - NAGY ERIKA–VÖRÖS RÉKA: Kutatás–fejlesztési tevékenység szennyvíztisztítás kapcsán a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Rt-nél

A kis települések szennyvíztisztító telepeinek közelében általában rendelkezésre állnak a fenti célra felhasználható, esetenként természetes élővilággal rendelkező területek, de mesterségesen is kialakíthatók utószűrő rendszerek. A meglévő természetes utótisztításra alkalmas tavaknál a karsztvízzel történő kommunikáció általában kizárható. A természetes utótisztítás kiépítése és vizsgálata lehetőséget nyújt a technológia hazai éghajlati körülmények közötti kipróbálására és összehasonlítására. A dinamikus szimulációval történő igazolást követően az eplényi telepnél az anaerob reaktortér csökkentése lesz az első teendő. A biológiai foszfor eltávolítást az iszaprecirkuláció növelésével is fokozni kívánjuk. Ezzel egy időben kezdődhet meg a telepen a közeli burgonya feldolgozó melléktermékének az előfermentált 50% szárazanyag tartalmú melléktermékként keletkező burgonyakeményítő tápanyagként való adagolására, a denitrifikáció és biológiai többletfoszfor eltávolítás hatásfokának a javítására. Ez utóbbit csak óvatosan kívánjuk növelni, hogy azzal fokozatosan váltsuk ki a jelenlegi segédvegyszert, az iszaphozam és iszapkor minimális változtatásával Később a nitrifikáló utószűrő is kiépülhet Eplényben (néhány köbméter térfogatban fixágyas szűrő), amelynek nitrátos vízét a nagy utóülepítő kapacitás miatt többszörösen vissza lehet vezetni az anoxikus medencébe a denitrifikáció érdekében. A biológiai tisztítás hatásfokát a jelenlegi egységek megfelelő téliesítésével, a nap sugárzási energiájának a maximális hasznosításával kívánjuk biztosítani. Az elért tisztítási hatásfok, és stabilitás függvényében kerül sor itt a szürőmező kiépítésére, mivel a befogadó karszt ezt mindenképpen célszerüsíti. A nagyvázsonyi telep modellezése és szimulációs vizsgálata, valamint az eplényi tapasztalatok hasznosítása után kerülhet sor a lényegesen nagyobb telep megfelelő technológiai átalakítására. Kiépítésre kerülne a nitrifikáló szűrő. Ez pótolná a szükséges utóülepítő-kapacitás bővítést is. A nitrifikáló utószűrő kialakítása ennél a telepnél is a napenergia hasznosítására alkalmas lesz. Ennél az üzemnél az eleveniszapos rendszer kisebb tartalékai miatt a nitrifikáló utószűrő szerepe fokozottabb lesz. Nagyvázsonyban is bevezetésre kerül a segédtápanyag adagolása a tisztításnál, melyet azonos forrásból biztosítunk, mint Eplénynél. A zirci burgonyachips üzem melléktermékének a hasznosítása még messze nem teljes. A nagyvázsonyi szennyvíztisztító természetes utószűrője növényzetes szűrőmező lesz, melynek fontos feladata az utóülepítésről és/vagy nitrifikáló utószürésről elfolyó szennyvíz minimális oldott nitrogén és foszfor tápanyag tartalmának a további csökkentése, de meghatározóan a azokról kikerülő finom lebegő rész (szerves iszapmaradék és foszfát csapadék) eltávolítása. A szürőmező kiépítésére következő év tavaszán, beüzemelésére ugyanezen év nyarán - őszén kerülhet sor. Az idei év vége jelenti a kritikus vizsgálatsort az ilyen utótisztító rendszer alkalmasságát és széleskörű hasznosításra történő javasolhatóságát illetően. Az utóbbi általánosításhoz elengedhetetlennek véljük a nagyvázsonyi telepnél kisebb kapacitású durvább homok-kavicsszűrő alkalmazhatóságának a vizsgálatát is. Ezt nem a teljes vízmennyiségre, hanem kísérleti üzemi jelleggel csak egy részáramra építenénk ki. A két lépcsős biológiai rendszer megfelelő működése esetén ugyanis nem zárható ki, hogy a lebegőanyag eltávolítást más, kevésbé frekventált telepek esetében nem egyszerű, széles körben alkalmazott, kereskedelemben olcsón beszerezhető és jobban szabályozott üzemeltetést igénylő egységekkel lesz célszerű megvalósítani. A szükséges elővizsgálatokat előzőekben az eplényi telepen elvégezzük. 180