A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - NAGY ERIKA–VÖRÖS RÉKA: Kutatás–fejlesztési tevékenység szennyvíztisztítás kapcsán a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Rt-nél
A biológiai tisztítók szimulációs üzemvizsgálata és optimalizálása is kellően általánosítható tapasztalattal szolgál az ilyen mérettartományba tartozó üzemek hasonló vizsgálatának a célszerűségét, hasznosságát illetően. A mérési programban vizsgáljuk a szennyvíz hőmérsékleti eloszlását térben (csatornahálózattól a befogadóig) és időben, a tisztított szennyvíz oldott és lebegő anyaghoz kötött foszfor formáit. A próbaüzemi méréseknél, a kiépített utótisztítási technológiát tápanyag eltávolítási hatásfokát mérjük. 2. „Szennyvíziszapok komposztálása egyéb lakossági és ipari hulladékokkal, valamint hasznosítása erdőtelepítésnél" című pályázatunk bemutatása Veszprém megye területén a szennyvíztisztítás szilárd maradékának, a szennyvíziszapnak az elhelyezésére jelenleg többféle megoldást alkalmaznak. Közülük kettő tekinthető elfogadhatónak. Az egyik a Balatonfüred - Balatonakarattya partszakasz „stabilizálatlan" szennyvíziszapjainak (DRV Rt.) Papkeszi térségében termőterületre (talajba) történő injektálása. A másik a Bakonykarszt Rt. veszprémi telepe, ahol anaerob rothasztással stabilizált iszap prizmás komposztálása történik. Ezzel a tovább-feldolgozással kialakított végtermék kereskedelmi forgalomba is kerül. Más kérdés, hogy a komposzt iránt hazánkban nem jelentkezik kellő kereslet, s a szennyvíztisztítás költségébe ezen keresztül az előállítási költségnek egy része forgatható vissza. Az ajkai tisztító rothasztott iszapja a vörösiszap kazetták rekultivációjánál kerül felhasználásra, ahol kisebb minőségi követelmény is elfogadható. A pápai telep stabilizálatlan iszapjának a komposztálása jelenleg kialakítás alatt van. A többi telepek stabilizálatlan iszapjai kevésbé biztonságos körülmények között kerülnek elhelyezésre, hasznosításra. Veszprém és környezetének szennyvíz csatornázása szükségessé teszi a veszprémi szennyvíztisztító telep - mint fogadó - további bővítését, korszerűsítését. Fontos kérdés, mennyiben támaszkodhatnak a jövőben a régió, elsődlegesen a Bakonyi-karsztvidék kisebb szennyvíztisztítói is a Veszprémben történő iszap tovább-feldolgozására, hasznosítására. A Veszprém közeli helységek szennyvízének fogadása, az itteni szennyvíztisztító telep bővítése folyamatban van. Ez nagyobb iszaphozamot jelent a következő évtizedekre. Ezen túl a régió említett szennyvíziszapjai és egyéb, komposztálásra alkalmas hulladékai is további feldolgozási igényt jelentenek. Ennek kapcsán felvetődik a megnőtt hulladékmennyiség feldolgozásának intenzifikálás igénye, valamint a komposztálási folyamat végtermékének biztonságos és hasznos elhelyezésének a biztosítása is. Az utóbbira részben a térség erdészeti fatelepítése (az elmúlt évszázadokban lepusztított Veszprém közeli domboldalakon, amelyek jelenleg is csak hadgyakorlatok tartására hasznosíthatók), részben a mezőgazdasági területek tápanyag igényének utánpótlása oldaláról nyílik lehetőség. A veszprémi szennyvíztelepen évek óta folyamatos a tejfeldolgozó üzem vegyszeres szennyvíziszapjának az ártalommentesítése (anaerob rothasztás és komposztálás), de új igényként jelentkezik a zirci burgonya chips gyártásnál keletkező napi 6 m J 50 % szárazanyag tartalmú, keményítő (80%) és burgonyahéj (20 %) tartalmú hulladék rothasztás, vagy komposztálás igénye. Az utóbbi a telep jelenlegi rothasztó, illetőleg komposztáló kapacitásának a harmadát jelenti, így közvetlen befogadására nincs mód. Elhelyezése jelenleg a jásdi hulladéklerakóban történik a Bakony közepén, ami messze nem tekinthető biztonságos 181
