A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - NAGY ERIKA–VÖRÖS RÉKA: Kutatás–fejlesztési tevékenység szennyvíztisztítás kapcsán a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Rt-nél

Ezeken a településeken a szennyvízmennyiség erősen ingadozik. Általában csak reggeli és esti csúcsterhelés a jellemző, míg napközben szinte nincs is szennyvíz. A szennyvíz szennyezőanyag koncentrációja többszöröse a városi szennyvíz tervezési értékeinek. Különösen a nagy ammónia koncentráció miatt nem kielégítő a nitrogén eltávolítás. A kis szennyvízennyiség télen nagymértékben lehűl, így nem biztosítható a nitrifikáló baktériumok szaporodásához szükséges hőmérséklet. A néhány száz m7d kapacitású telepeknél csak kommunális szennyvíz esetén a biológiai többlet foszfor eltávolítás, a kedvezőtlen tápanyag ellátás következtében nem teljesíthető az előírt mértékben. Az oldott foszfor mennyiségét szimultán vegyszeradagolással csökkenteni lehet, de ez az iszap mennyiségének jelentős növekedése miatt az iszap a tisztított szennyvízzel történő kihordásával jár, ami a minőségére kedvezőtlen hatást eredményez. Az erősen ingadozó minőségű tisztított szennyvizek miatt nagy a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének kockázata. A befogadók általában kis vízhozama miatt, még a jogszabályok határértékeit kielégítő tisztított szennyvíz egyes komponensei, pl. ülepedő anyag, KOI is jelentősen növelheti a befogadók terhelését és így annak vízminőségét hátrányosan befolyásolja. A jelenlegi biológiai szennyvíztisztítási eljárások csak további kiegészítésekkel felelnek meg az elvárásoknak. 1.1 Nemzetközi elvárások Az EU csatlakozásunk kapcsán elsősorban a 2000 főnél nagyobb települések csatornázását kell megoldani. Azon túlmenően ki kell jelölni a felszíni és felszín alatti vizek védelme szempontjából érzékeny területeket. A csatornázást és a szennyvíztisztítást ezeken a területeken is ki kell építeni. Az érzékeny területeken a szennyvíztisztítási igény fokozott mértékű. 1.2 A program céljai A felszíni és felszín alatti vizek védelme szempontjából érzékeny területen lévő kis szennyvíztisztító telepek tisztított szennyvize többnyire nem elégíti ki az előírásokat. Ezért célszerű látjuk a mesterséges biológiai tisztítás kiegészítését utószüréssel. Az utószűrés történhet a gyakorlatban ismert homokszüréssel vagy egy nádgyökérzónás szűrési technológiával. A munkánk során összegyűjtjük az eljárásokról megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalatokat és összehasonlító vizsgálatokkal elemezzük az eljárások hatékonyságát. A kiépítendő utótisztítóban mérjük az üzemeltetéshez szükséges paramétereket és a kapott értékeket, Részvénytársaságunk integrált szennyvíz üzemeltetési diszpécser rendszerébe juttatjuk. A téli nitrifikációs folyamat jelenlegi hiányosságait, amely az alacsony szennyvíz hőmérsékletnek tudható be, napenergia hasznosításával és a hőveszteség célirányos csökkentésével oldjuk meg. A program sikeres megvalósítása lehetőséget nyújt a meglévő telepek problémáinak megoldására egy új költségkímélő beruházási és üzemeltetési technológiával. A jövőben létesülő telepeknél a tervezés során már tudatosan alkalmazható a mesterséges és a természetes tisztítás lehetőségeinek kedvező kombinációja. A környezetvédelmi és vízügyi előírásokat az ilyen telepek már biztonsággal ki tudják elégíteni. 178