A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - NAGY ERIKA–VÖRÖS RÉKA: Kutatás–fejlesztési tevékenység szennyvíztisztítás kapcsán a BAKONYKARSZT Víz- és Csatornamű Rt-nél

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG SZENNYVÍZTISZTÍTÁS KAPCSÁN A BAKONYKARSZT VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ RT.-NÉL NAGY ERIKA - VÖRÖS RÉKA Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt. Bevezetés A fokozatosan szigorodó vízügyi és környezetvédelmi jogszabályok hatására az Önkormányzatoknak és a hazai víziközmű társaságoknak egyre nagyobb mértékben kell forrásaikat beruházásokra, fejlesztésekre fordítaniuk. Ezeket a fejlesztéseket az Önkormányzatok, ill. a társaságok vagy a már meglévő technológiák, technikák alkalmazásával, vagy saját kutatásfejlesztési bázis kialakításával, vagy felsőfokú oktatás intézményekkel, kutatóintézetekkel való együttműködés útján valósíthatják meg. A hazai gyakorlatban ez utóbbi lehetőség fokozatosan terjed el. A víziközmű vállalatok egyre nagyobb gyakorisággal fordulnak kutató központokhoz, oktatási intézményekhez fejlesztési problémáik megoldása érdekében. Ezt a lehetőséget segíti elő az állam pályázati rendszere is, amelyben kiemelten finanszírozzák a kutatás-fejlesztési programokat, és jelentős kedvezményeket nyújtanak a kutató intézetekkel, felsőoktatási intézményekkel történő együttműködés megvalósulásakor. A Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Rt. a 2001. évben sikeresen pályázott az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága által kiírt kutatás-fejlesztési pályázatokra, és a szennyvíztisztítás területén két témában nyert el támogatást. A programok kidolgozásában a Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Technológiai Tanszékének munkatársai vesznek részt, akik az elméleti és kísérleti fázisokban segítik munkánkat. Az elnyert pályázati témáink két igen aktuális területet ölelnek fel. Az egyik a kis lélekszámú településeken található szennyvíztisztítók üzemeltetésének javítása, a másik pedig a szennyvíziszapok komposztálással történő hasznosítása. Mindkét program ez év tavaszán indul, és a projektek időtartama három év. 1. „Üzemeltetési feltételek javítása természetes utótisztítással és napenergia hasznosítással" című pályázatunk bemutatása Veszprém megyében fokozottan érzékeny a felszíni vizek közül a Balaton és vízgyűjtő területe, valamint a felszín alatti vizek jelentős részét képviselő Dunántúli karsztvízbázis. A megye 223 településéből 134 település fokozottan érzékeny vízbázis környezetében van. A megye településszerkezetére jellemzőek a kis lélekszámú falvak. A 199 település 2000 lakosegyenértéknél (LEÉ) kisebb. A kis települések szennyvíztisztítása regionális rendszerek létrehozásával, vagy ahol a műszaki és gazdasági feltételek ezt nem teszik lehetővé, egyedi szennyvíztisztító telepek építésével oldható meg. A kis településeken a hazai vízminőségi előírások egylépcsős mesterséges biológiai tisztítással többnyire nem teljesíthetők. Ennek okai: 177