A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

3. SZEKCIÓ: SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS –TISZÍTÁS - KÁRPÁTI ÁRPÁD: A szennyvíztisztató–iszapkezelő együttes jövője

segédanyagokkal történő komposztálásuk után is. Az előző esetben azonban a humuszhozam semmiképpen nem lehet akkora, mint segédanyagokkal történő komposztálás során, az alapanyagok összetételének, nedvességtartalmának, levegőztetésének, s a komposztálás hőmérsékletének az optimalizálása esetén elérhető. Az elkövetkező tizenöt év alatt a közműolló mintegy 75 %-ra való felhozatala, zárása tervezett. Ez vízhozamban nem, de szennyezőanyag terhelésben jelentheti a jelenlegi másfélszeresére történő növekedését is. A 10 millió LE lebontott szerves anyag mennyiség így Budapest szennyvíztisztításának a megfelelő kiépítése, valamint a további 2,5 millió LE vidéki bekötés realizálása után várhatóan 4,5-5 millió LE mennyiséggel nő. Ez az iszaphozam ugyanilyen növekedését fogja jelenteni, ami átszámítva 225 (az iparági felmérés alapján 300 (17)) ezer tonna sz.a./év iszaphozamot eredményez. A szennyvíziszap mennyiségéből természetesen a komposztálásához szükséges segédanyag mennyisége is számolható. Ez szárazanyagban ugyanolyan mennyiségű fűrészpor, szalma kell legyen. Segédanyagként szóba jöhetnek ugyan még az éttermi hulladékok, egyéb élelmiszer maradványok, úgynevezett biohulladék, zöld növényi részek, fanyesedék, faapríték a közterületekről, stb., de azok felhasználásakor nehezebb a komposztnyersanyag összetételének, nedvességtartalmának a beállítása. A durvább faapríték az alapanyag szerkezetében, térkitöltésében jelenthet némi előnyt. A komposztálás után ugyanakkor az ilyen, nem kellően komposztálódott részeket ki kell rostálni a komposztból és vissza kell forgatni a feldolgozásba. A komposztálás során a nyersanyag szerves anyaga tartalma közel felére csökken, ugyanakkor ásványi anyag tartalma változatlan marad (4). Ez azt jelenti, hogy mintegy 250-300 ezer tonna sz.a./év, vagy a mintegy 30-35 % végső nedvességtartalmát is figyelembe véve, közel 370-460 ezer tonna "nedves" komposzt keletkezhetne a teljes hazai szennyvíziszap mennyiség komposztálásakor. A komposzt mezőgazdasági hasznosításakor nem annak a nitrogén tartalma alapján kell az egységnyi területre kihelyezhető anyagmennyiséget kiszámítani. Mint már hivatkoztunk rá, a humusz mintegy tápanyagtároló rendszer működik a talajban. Ez lehetővé teszi, hogy a komposztból 15-20 tonna is kijuttatható legyen hektáronként. Láthatóan az éves komposzttermék elhelyezésére, 25-30 ezer hektár, vagy 250-300 km

2 elegendő. Ekkora mezőgazdaságilag művelt, vagy a komposzt felhasználására egyébként igényt tartó terület a szennyvíztisztítók környezetében valószínűleg könnyen található lenne. A meghatározó kérdés azonban az, egyáltalán kell-e ezeknek a régióknak a talajaira ez a komposzt, vagy humuszmennyiség. A komposztálás piacképességének a kérdése Mint már láthattuk, a növényeknek szüksége van a természetes talajokban olyan szerves anyagra, humuszra is, amely a többi tápanyag időszakos betárolására (ammónium és egyéb ionok megkötődése, majd igény szerinti leadása) képes (2). A kérdés a szennyvíztisztítás szilárd szerves maradékának kapcsán a már elhangzott kitétel, mennyiben jelentkezik igény a szennyvíziszapok humusszá történő átalakítására. A lakossági szennyvizek tisztítását szükségszerűen az olcsóbb, biológiai módszerekkel kell biztosítani. Az ilyen módszerek közül is csak különleges esetekben, nehezen bontható, ipari szerves szennyezők jelenléte esetén indokolt a teljes oxidációt és mineralizációt biztosító különleges, többnyire kémiai oxidációval kombinált biológiai megoldások alkalmazása (18, 19). Ismeretes ugyanis, hogy a tisztítás szerves maradéka megfelelő technológiákkal (teljes oxidáció, termofil oxidáció, nedves oxidáció, iszapégetés) gyakorlatilag teljes mennyiségében széndioxiddá alakítható. Az ilyen megoldások (4,19) azonban lényegesen költségesebbek, mint a kommunális szennyvizek hagyományos tisztítása, BOI és tápanyag eltávolítása (20,21) és a keletkező iszap komposztálása (7). 152