A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

8. szekció: A vízjog és a hidroökonómia időszerű kérdései - Dr. Molnár Anikó: A kitermelés jogának szabályozása a vízjogban. – problémafelvetés a polgári jog és a közigazgatási jog határán.

A KITERMELÉS JOGÁNAK SZABÁLYOZÁSA A VÍZJOGBAN. – PROBLÉMAFELVETÉS A POLGÁRI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁSI JOG HATÁRÁN. DR. MOLNÁR ANIKÓ Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Hatósági Osztály A rendelkezésre álló vízkészletek tulajdonjogának, illetve a vízkészletekkel való gazdálkodásnak a szabályozása a jogrendszer egy speciális részét képezi. Ennek a területnek a jellemzője, hogy kisebb részben a polgári jog, nagyobb részben a közigazgatási jog szabályozza az e körbe tartozó jogintézményeket (szerencsés esetben egymással koherens rendszerben). Mindemellett egyéb jogágak, például az agrárjog, pénzügyi jog szintén foglalkoznak ide kapcsolódó kérdésekkel. Ez a többjogúság akár a polgári jogi és a közigazgatási szemlélet keveredéséhez is vezethet, az adott jogintézmény jogági besorolása és az ehhez kapcsolódó jogelvek és jogrendszerbeli hely is kérdéses lehet. A gyakorlatban azonban általában nem a jogági besorolás okoz problémát, hanem olyan kérdések eldöntése, melyeknek komoly gyakorlati következménye lehet. Erre, és a „polgári jogias” és „közigazgatási jogias” megközelítés különbözőségére világít rá a következő problémakör: Jogászi körben a közelmúltban felmerült néhány vízjoggal kapcsolatos kérdés, melyeknek megválaszolása a vízjogban kevésbé jártasak számára nem evidencia. Ezen kérdések olyan következményekkel is bírnak, amiknek a kihatása megjelenhet a gazdasági-üzleti szférában is. A problémakör a következő kérdésekben jelenik meg, s ennek tükrében a vízkészletekkel való gazdálkodás racionális magva is kibontakozik: 1) Az ásványvíztermelő kutak „kitermelési joga” azonos-e a vízgazdálkodási törvényben említett vízjogi üzemeltetési engedély fogalmával? 2) A „kitermelési jog”, illetve a vízjogi üzemeltetési engedély vagyoni értékű jognak minősüle, mint ilyen forgalomképes-e? 3) A „kitermelési jog”, illetve a vízjogi üzemeltetési engedély milyen feltételekkel értékesíthető, illetve zálogjoggal terhelhető-e? 1. Az ásványvíztermelő kutak „kitermelési joga” azonos-e a vízgazdálkodási törvényben említett vízjogi üzemeltetési engedély fogalmával? A kérdés megválaszolásához a következő jogszabályi alapból kell kiindulni: Az Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. az állami tulajdonjogról a XIV. fejezetében rendelkezik: „172. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak b) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvizek és természetes tavak, valamint ezek medre,” A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (továbbiakban Vgtv.) 6. §-a ezt megerősíti: „Az állam kizárólagos tulajdonában vannak: a) a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei” 683