A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

8. szekció: A vízjog és a hidroökonómia időszerű kérdései - Dr. Molnár Anikó: A kitermelés jogának szabályozása a vízjogban. – problémafelvetés a polgári jog és a közigazgatási jog határán.

A Polgári Törvénykönyv és a Vgtv. a felszín alatti vizek tulajdonjoga tekintetében azokat a kizárólagos állami tulajdon körébe sorolja. Az állami tulajdonú dolgok hasznosításának több módja is létezik. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII: tv. (továbbiakban Áht.) szerint „109/B. § A kincstári vagyonba tartozik: a) az a vagyon, amelyet törvény kizárólagos állami tulajdonnak minősít; b) az a vagyon és vagyoni értékű jog, amelynek hasznosítására vonatkozóan külön törvény rendelkezései alapján koncessziós szerződést lehet kötni;…” Ennek megfelelően a kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyontárgyak a kincstári vagyon körébe tartoznak. A kincstári vagyonért felelős miniszter a Magyar Állam nevében őt megillető tulajdonosi jogok gyakorlását a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) útján látja el. A kincstári vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyban az államot a KVI képviseli. A kincstári vagyon átruházására, megterhelésére a következő államháztartási szabályok vonatkoznak: Az Áht. 109/H. §-a szerint „a kincstári vagyont értékesíteni, arra zálogjogot, illetve haszonélvezeti jogot alapítani - ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - kizárólag a Kincstári Vagyoni Igazgatóság jogosult.” Az állam a kizárólagosan állami tulajdonban lévő dolgok hasznosításáról az állami költségvetési szervek útján gondoskodik, tehát az államszervezeten belül történik a hasznosítás. Ha az állam a kizárólag állami tulajdonban lévő dolgok birtoklását, használatát, hasznai szedésének jogát az államszervezeten kívülre helyezi, az csak törvényi felhatalmazásra történhet. Ilyen törvény a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény, melyre az Áht. 109/E. §-a is utal: „A 109/B. § a) és b) pontját illetően a koncessziós szerződés megkötésére a koncessziós törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó ágazati törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. A koncesszióról szóló törvény a koncessziós körbe sorolja a az országos közutakat és műtárgyaikat, a regionális közműrendszereket, bányászati kutatást és kitermelést, valamint az ezzel összefüggő bányászati melléktevékenységeket, stb. A vízkészletekre azonban más szabályok vonatkoznak: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. a következőkről rendelkezik: „28. § (1) Vízjogi engedély szükséges - jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély).” A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. Korm. rend. szerint: „5 § (7) A vízjogi üzemeltetési engedély - az engedélyben meghatározott feltételekkel és az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályokban hatósági előírásokban meghatározott kötelezettségek mellett - feljogosít a vízilétesítmény használatbavételére és az engedély érvényességi ideje alatt annak üzemeltetésére.” Az állami vízkészletekkel való gazdálkodás tehát nem tartozik a koncessziós körbe, a vízkészlet hasznosítása, a víz kitermelése tekintetében az állam a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzését írja elő kötelezettségként. Az erre irányuló kérelem elbírálásánál a Vízügyi Igazgatóság műszaki szempontból mérlegeli, hogy az adott vízkészlet rendelkezésre áll-e és, hogy 684