A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

8. szekció: A vízjog és a hidroökonómia időszerű kérdései - Dr. Kutas Ádám – Dr. Csölle Katalin - Dr. Molnár Anikó: Új „kiskapu” a vízjogban, avagy a vízjogi fennmaradási engedély.

nélkülözhetetlen feltétele a fennmaradási engedélynek, ennek hiányában - lévén, hogy fennmaradási engedélyezési eljárásban szolgalom hivatalbóli alapítására nincs mód - a létesítmény megszüntetésére kötelezés az egyetlen eszköz, mellyel a hatóság a jogszerűség helyreállítása érdekében élhet. A szemle eredményét rögzítő jegyzőkönyvbe foglalható a külön jogszabályban meghatározott tartalmú, a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra irányadó terv és adat szolgáltatására irányuló kötelezés, melyet a hatóság határidő tűzésével és végrehajtási bírság kilátásba helyezésével a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 18.§ (3) bekezdése alapján bocsát ki. Jegyzőkönyvileg rögzíthető az ügyfélnek a létesítmény keletkezésének időpontjára vonatkozó nyilatkozata is. Amennyiben az építésre 1996. július 1-ét követően, azaz a fentebb említett kormányrendelet hatályba lépte után került sor, az építtetőt - határidő tűzésével - fel kell hívni az építmény értékére vonatkozó adatok közlésére is, figyelmeztetve, hogy amennyiben szükségesnek látja, a hatóság szakértő bevonásával határozza meg az építmény eljárás időpontjában fennálló értékével összefüggő tényállást. A terv és adat szolgáltatására kötelezés végrehajtását követően a vízügyi hatóságnak - eleget téve a 19.§ (6) bekezdésében foglaltaknak - meg kell keresnie az érintett szakhatóságokat.

4 Figyelemmel arra, hogy a vízjogi kötelezettség tartalma és teljesítése sok államigazgatási szerv jogszabályban meghatározott hatáskörét érintheti, célszerű az engedélyezési tervdokumentációt a vízügyi hatóság hivatalos helyiségében hosszabb időtartamra hozzáférhetővé tenni, és a szakhatóságokat tájékoztatni erről. Az érintett társhatóságok nyilatkozataikat a tervdokumentáció áttanulmányozására megjelölt idő elteltét követően tartott tárgyaláson tehetik meg, illetve a nyilatkozat megtételére további nyolc napot kérhetnek. Amennyiben a megjelölt időn belül nem nyilatkoznak, úgy hozzájárulásuk megadottnak tekinthető. Látszólag a fenti eljárás eredményét tekintve nem sokban különbözik a korábban kifogásolttól. Ez a hasonlóság azonban csak önkéntes jogkövetés esetén áll fenn, amikor az ügyfél előterjeszti a kérelmet, melyet a hatóság elbírál és jobb esetben engedélyt ad. Ha viszont az ügyfél a felhívására nem reagál, a hatóságnak nincs eszköze a felhívásban foglaltak kikényszerítésére. Hogy célját mégis elérje, a kötelezés eszközével kell élnie, követve a hivatalbóli eljárás rendjét. Mivel a jogi szabályozás célja az eljárás hatékonyságának biztosítása, nem célszerű a kérelemre illetve hivatalból indított eljárás lefolytatására vonatkozó szabályok összemosni, hanem az eljárási szabályok rendelkezéseit következetesen alkalmazni. III. fejezet: Speciális jogintézmények a fennmaradási engedély körében: a szolgalomalapítás és a bírság. (Dr. Kutas Ádám) 1. Már eddig is utaltunk arra, de újra le kell szögezni, hogy a fennmaradási engedély olyan esetben adható meg, ha a vízilétesítmény megvalósítása jogellenes volt ugyan, annak eredménye azonban nem káros, azaz olyan esetekben amikor a vízjogi létesítési engedély kiadható lett volna, kiadására pedig csak azért nem került sor, mert az ügyfél (beruházó, építtető) azt nem kérte. Ezért rendelkezik a 72/1996. /V.22./ Korm. sz. rendelet 15. § /3/ bekezdése úgy, hogy a fennmaradási engedéllyel kapcsolatos kérelem elbírálása során a vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni. 4 A közműkezelők nyilatkozatainak beszerzése azért nem hárul a hatóságra, mert a megvalósulási tervdokumentáció készítője a közműkezelőkkel való egyeztetést elkerülni nem tudja, azok hozzájárulását a tervdokumentáció részeként a terv és adatszolgáltatás keretében csatolja. 681