A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

8. szekció: A vízjog és a hidroökonómia időszerű kérdései - Dr. Kutas Ádám – Dr. Csölle Katalin - Dr. Molnár Anikó: Új „kiskapu” a vízjogban, avagy a vízjogi fennmaradási engedély.

A fennmaradási engedély az építésügyi eljárásban egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, a vízügyi eljárásban a vízjogi fennmaradási engedély és az üzemeltetési engedély kivételes esetben elválhat egymástól. Szintén mindkét jogszabály ismeri az ügyfél kötelezését, Éptv. 47. §, Vhj. 16. §, 18. §., illetve végső eszközként az elbontásra, lebontásra kötelezést. Az építésügyi hatóság a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. (Éptv. 48. § (8) bek.) A vízügyi hatóság eljárására a következők irányadók a Vhj. 21.§ (10) bek. alapján: „A hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően gyakorolt vízhasználat, megvalósított vízimunka, illetve megépített vízilétesítmény esetén a felügyeleti ellenőrzést követő intézkedéseket a vízügyi hatóság az ellenőrzés befejezését követően, a jogellenes állapot szakmai megítélésétől is függően haladéktalanul, de legkésőbb az ellenőrzés befejezésétől számított 60 napon belül köteles megtenni.” A vízügyi hatóság által kiszabandó bírságot a harmadik részben részletezzük. Összehasonlításképpen annyi mondható el, hogy a Vgtv. a bírságot meglehetősen szűkszavúan írja le, annak mértékét a vízügyi hatóság mérlegelésétől teszi függővé a jogszabályi keretek közt (engedély nélkül létrehozott építmény értékének 20%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén a mindenkori vízjogi szabálysértési felső értékhatár ötszöröséig terjedhet). Emellett a bírság kiszabását nem mellőzheti. (Vgtv. 28. §.) Az építésügyi bírságról az Éptv. részletesen szól, a mértékét szintén az építésügyi hatóság mérlegelésétől teszi függővé az építmény értéknek legalább 20%-a, legfeljebb 100%-a között, de ad lehetőséget az elengedésre. (Éptv. 49. § (2) bek.) „Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el.” II. fejezet: Kérelemre vagy hivatalból? (Dr. Csölle Katalin) A fennmaradási engedély sajátossága a többi vízjogi engedélyhez képest – a viszonylag fiatal jogintézmény volta és az engedélyezési eljárás során alkalmazandó speciális szabályok mellett - hogy vonatkozásában megfordul a kérelemre, illetve hivatalból induló eljárások aránya. Az egyébként is ritkaságszámba menő fennmaradási engedélyezési eljárások között elenyésző az ügyfél kérelmére indult eljárások száma. A gyakorlat tükrében számba véve azon eseteket, amikor fennmaradási (és üzemeltetési) engedély kibocsátására kerülhet sor, be kell látni, hogy a fenti sajátosság egyáltalán nem meglepő, mondhatni magától értetődő. Fennmaradási engedélyt az építtetőnek (tulajdonosnak) akkor kell kérnie, ha a vízilétesítményt, illetve a vízimunkát engedély nélkül vagy attól eltérően valósította meg, végezte. Külön vizsgálva a fenti tényállás egyes elemeit, az alcímben szereplő kérdésre keresve a választ, az alábbi típuseseteket vázolhatjuk fel: 1. a rosszhiszemű építtető Ha az építtető eleve rosszhiszeműen, a jogszabályi rendelkezések figyelmen kívül hagyásával valósította meg a vízilétesítményt, mert az engedélyezési eljárás megkerülésével pénzt és időt akart megtakarítani, esetleg olyan létesítményt építtetett, amely saját igényeinek igen, de a jogszabályi és hatósági előírásoknak nem felel meg, az 677