A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

8. szekció: A vízjog és a hidroökonómia időszerű kérdései - Dr. Kutas Ádám – Dr. Csölle Katalin - Dr. Molnár Anikó: Új „kiskapu” a vízjogban, avagy a vízjogi fennmaradási engedély.

elintézésének részleteit. Néhány ponton nem egyértelmű a szabályozás és többféle értelmezés lehetséges. A magyar közjog jól bevált formulája is megjelenik a jogszabályokban: – igaz, csak a sorok közt olvasva – „mindent tilos, amit nem szabad”. 3. A vízjogi és az építésügyi fennmaradási engedély. Az építésügy hatályos jogszabályai az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Éptv.), és az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet (továbbiakban: Éprend.). A vízilétesítmények megépítésének, vízimunkák elvégzésének engedélyezése egy sajátos építési eljárásnak tekinthető. Az Éprend. 1. § (2) bekezdése kiveszi ezen építményeket a tárgyi hatálya alól, azokra speciális jogszabályok, a Vgtv. és a Vhj. vonatkoznak. Mindkét szabályozás ismeri a fennmaradási engedély jogintézményét. Az Éptv. 34. §-a, csakúgy mint a Vhj. rend. 15. §-a előírja az engedély nélküli építkezés esetén a fennmaradási engedély megkérésének a kötelezettségét. Hasonlóak a tárgyi eljárások abban is, hogy az engedély nélküli építkezést sok esetben a vízügyi felügyelet, illetve az építésügyi hatósági ellenőrzés észleli. (Vhj. 21. §, Éptv. 45. §) Az Éptv. 48. §-a szerint „az engedély nélküli építkezés esetén fennmaradási engedélyt ad az építésügyi hatóság, ha az építkezés szabályos volt, vagy azzá tehető az építmény és az építtető az építési jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt - határozattal - tudomásul veszi.” A Vhj. 15. §- a szerint ezen esetkörben a szabályosságot a Vgtv., egyéb jogszabályok és a hatóság előírásai fogják meghatározni. Mindkét jogszabály ismeri a szabályossá tétel lehetőségét. Emellett az Éptv. lehetőséget ad arra, hogy ha a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható, akkor is kiadható a fennmaradási engedély. (48.§ (2) bek.) Erre a Vhj. kifejezett rendelkezést nem tartalmaz. Míg azonban a fent idézettek alapján az építési eljárásnál az engedély nélküli bontást határozattal tudomásul veszi a hatóság, addig a vízügyi eljárásban meg kell vizsgálni, hogy ez szabályosan történt-e (pl.: kútnál nem szennyeződhet-e később a vízadó réteg) és ezek után a hatóság tudomásul veszi a megszüntetés tényét, de a jogszabály nem ír elő erre határozati formát. Mindkét eljárás indítható kérelemre, vagy hivatalból is. A hivatalbóli eljárásnál közös vonás, hogy az ügyfelet a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívhatja a hatóság (egyes vélemények szerint). Ennek hiányában míg az építési eljárásnál az eljárást hivatalból az építtető költségére lefolytathatja (Éptv. 48. § (3) bek.) addig a vízügyi eljárásban nincs erről szóló rendelkezés. Sőt bizonyos értelemben az ügyfélnek „megéri” az, hogy az eljárást hivatalból folytassa le a vízügyi hatóság, mert így – jogszabályi rendelkezés hiányában – a becsatolt megvalósulási tervdokumentáció (ez jelentkezik egyedül ügyféli költségként) alapján a vízügyi hatóság szinte az ügyfél költsége nélkül legalizálja az állapotot. A vízügyi eljárásban minden esetben csak határozott időre szóló vízjogi üzemeltetési engedély adható – a vízjogi fennmaradási engedély szűk körű kivétellel szinte mindig egyben vízjogi üzemeltetési engedély is - (Vhj. 5. § (5) bek.), az építésügyi eljárásban azonban lehet meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű fennmaradási engedélyt adni. 676