A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

8. szekció: A vízjog és a hidroökonómia időszerű kérdései - Dr. Kutas Ádám – Dr. Csölle Katalin - Dr. Molnár Anikó: Új „kiskapu” a vízjogban, avagy a vízjogi fennmaradási engedély.

elmulasztott létesítési engedélybe foglalandó kérdéseket (megvalósulási tervdokumentáció, tulajdoni kérdések, szakhatósági hozzájárulások, stb.), emellett az üzemeltetésre vonatkozó jogokat-kötelezettségeket. /72/1996. Korm. rend. 15. § (3) bek./ Ez a vegyes jelleg a fennmaradási engedélyek jelentős részénél észlelhető. Ha ugyanis egy vízimunka már készen van, vagy egy vízhasználatot folyamatosan gyakorolni kívánnak, akkor az erre kiadandó fennmaradási engedélynek szükségszerűen lesz létesítési és üzemeltetési engedélyszerű része is. Vannak azonban kivételek. Ha például a vízilétesítmény megépítése még folyamatban van, akkor a fennmaradási engedély létesítési engedélyszerű lesz és nem tartalmaz majd az üzemeltetésre vonatkozó szabályokat. Ebben a kivételes esetben az üzemeltetési engedélyt a későbbiekben „rendes” eljárásban lehet majd kiadni. A fennmaradási engedélytípus valójában preferált a jogalkotó által, hiszen az eljáró hatóságnak az erre vonatkozó szabályozás hiányában nem lenne kötelessége azokat a helyzeteket orvosolni, amelyekben az ügyfél elmulasztott engedélyt kérni. A fennmaradási engedély létével az ügyfelek számos esetben vissza is élnek, hiszen megvalósítják a vízilétesítményeket a saját elképzelésüknek megfelelően, sokszor tudva azt, hogy engedélyt kellene kérniük. Ezen létesítmények megépítésére sok esetben az ügyfelek nem kapnának engedélyt, vagy lényegesen eltérő, szigorúbb feltételekkel, mint amellyel önkényesen létrehozták a vízilétesítményt, vagy gyakorolták a vízhasználatot. Másrészről az államnak és a hatóságoknak az az érdeke, hogy ami megvalósult, azt legálissá lehessen tenni, nem okozva többletköltséget azzal, hogy a vízilétesítmény elbontására kötelezi az ügyfelet. Valójában a Hatósági Osztályon alig akadt arra példa, hogy a vízilétesítmény megszüntetésre kellett volna kötelezni az ügyfelet. A vízilétesítmények túlnyomó többsége megfelel a jogszabályoknak, vagy megfelelővé tehető, bár ez utóbbi eset is meglehetősen ritka. Az engedély nélküli vízhasználatnál pedig a múltbeli cselekmények visszafordítására nincs mód, legfeljebb a tevékenység jövőbeli folytatásától lehet eltiltani az ügyfelet. A preferáltság kézzel fogható az illeték mértékében is, az egyszer lerovandó nyolcezer forint a kétszer ötezerhez (létesítési és üzemeltetési engedély) képest kedvezőbb. A jogalkotó legalizációs célja itt erősebb volt a pönalizálónál, és ezzel a kedvezménnyel is sarkallni kívánta az önkéntes jogkövetést. A fentírtak alapján összegzésképpen megállapítható a vízjogi fennmaradási engedélyről, hogy „kiskapu” az ügyfelek számára. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Hatósági Osztályán több olyan eset fordult elő, hogy a vízügyi felügyeleti eljárás engedély nélkül létesített öntöző csőkutakat derített fel. A vízügyi hatóság ekkor felhívta az ügyfeleket, hogy a legalizálásra módot ad az, hogy vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedélyt kérnek, vagy kérjenek engedélyt az eltömedékelésre. Az ügyfelek válaszai rendkívül változatosak voltak. Volt, aki elismerte az engedély nélküliséget és ennek orvoslására minden lehetséges intézkedést megtett, beszerezte a szükséges szakhatósági állásfoglalásokat, tisztázta az ingatlan tulajdoni helyzetét, becsatolta a tervdokumentációt és lerótta az illetéket. Más esetben az ingatlant az ügyfél úgy vásárolta meg, hogy nem tudta, hogy kút van rajta, és arról sem volt fogalma, hogy engedélyt kellett volna beszereznie. Ez az eset a szükségesnél több levélváltást eredményezett, hiszen az ügyféllel meg kellett értetni, hogy az ingatlan tulajdonjogával átszállnak rá az ingatlannal járó jogok, de a kötelezettségek is. Megint más éppen megörökölte az ingatlant, és a hagyatékátadó végzést várja, hogy tulajdonosként engedélyt kérjen, mivel a tulajdoni helyzet letisztulásáig az engedély nélküli létesítő már nem, a hagyatékátadó végzés nélkül tulajdonjogát bizonyítani képtelen „tulajdonos” pedig még nem kérhet engedélyt. 674