A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

8. szekció: A vízjog és a hidroökonómia időszerű kérdései - Dr. Kutas Ádám – Dr. Csölle Katalin - Dr. Molnár Anikó: Új „kiskapu” a vízjogban, avagy a vízjogi fennmaradási engedély.

ÚJ „KISKAPU” A VÍZJOGBAN, AVAGY A VÍZJOGI FENNMARADÁSI ENGEDÉLY. DR. KUTAS ÁDÁM – DR. CSÖLLE KATALIN - DR. MOLNÁR ANIKÓ Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Hatósági Osztály Bevezetés: (Dr. Molnár Anikó) A Vízügyi Igazgatóságok hatósági osztályai eljárásuk során gyakran találkoznak az engedély nélkül elvégzett vízimunkákkal, épített vízilétesítményekkel. Az engedély nélküli létesítés oka az lehet, hogy az ügyfelek nem eléggé tájékozottak a tekintetben, hogy vízjogi létesítési engedélyt kellene kérniük az adott tevékenységre (bár a jog nem tudása nem mentesít), vagy egyszerűen abban bízva, hogy a hatóság nem veszi észre az engedély nélküli megvalósítást egyszerűen nem kérnek engedélyt. A vízügyi felügyeleti eljárások azonban ezen szándékok ellenére is nagyon sok ilyen esetet tárnak fel. Az elmúlt időszakban a növekvő ügyszámon belül egyre tetemesebb a vízjogi fennmaradási engedélyek száma. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Hatósági Osztályán az elmúlt években a következő adatok jelentek meg: A 2000. évben a 2970 ügyiratból 18, a 2001. évben a 3439 ügyiratból 40 volt fennmaradási engedély. Az ilyen tárgyú ügyek számának növekedése azóta is tart. Ez a szám abszolút értékben nem nagy, de ha figyelembe vesszük azt, hogy a legtöbb esetet a hivatalból végzett vízügyi felügyeletek derítik fel, akkor érzékelhető, hogy a látens ügyek száma ennél sokkal több lehet. Jelen összeállítás az engedély nélküli létesítés, vízhasználat tárgykörével, a vízjogi fennmaradási engedéllyel, illetve az ezekkel kapcsolatos jogelméleti és gyakorlati kérdésekkel kíván foglalkozni. A feldolgozás három fejezetet ölel fel: I. a vízjogi fennmaradási engedély, mint speciális jogintézmény helye a jogrendszerben és jellemzői, jogszabályi alapjai, az építési eljárás fennmaradási engedélyével való rokonsága, II. a kérelemre és hivatalból indult eljárások egymáshoz való viszonya, III. a vízjogi fennmaradási engedély egyes sajátosságai (szolgalomalapítás, bírság) I. fejezet: A vízjogi fennmaradási engedély helye a jogrendszerben, jellemzői, jogszabályi alapjai, az építési eljárás fennmaradási engedélyével való rokonsága (Dr. Molnár Anikó) 1. A vízjogi fennmaradási engedély helye a jogrendszerben, jellemzői: Jelen feldolgozásnak terjedelmi és funkcionális okokból nem feladata, hogy a fennmaradási engedély definícióját megadja. Az engedélytípusokon belül azonban a fennmaradási engedély egy speciális engedélytípus, ezért annak fő jellemzőit tisztázni kell. Mindenekelőtt, mint minden engedély, alanyi és tárgyi részből áll. A vízjogi fennmaradási engedély alanyi oldalán az engedély nélkül létesítő, tulajdonos, illetve vízhasználó szerepel. Ő általában az, akinek már a létesítési engedélyt meg kellett volna kérnie. Tárgyi oldalát tekintve jelenik meg a specialitás: magán hordozza a létesítési és az üzemeltetési engedély jellemzőit is, hiszen a hatóság itt pótolja (az ügyfél hiányosságait!) a megkérni 673