A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

8. szekció: A vízjog és a hidroökonómia időszerű kérdései - Dr. Filotás Ildikó: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályai

- az emberi egészség védelme; - a természeti erőforrások átgondolt, racionális felhasználásának biztosítása; - nemzetközi szintű intézkedések ösztönzése a regionális és globális környezeti problémák kezelése érdekében. A célkitűzések mellett a Szerződés a következő elveket határozza meg a környezetvédelem területére: - megelőzés elve (az orvoslással szemben a környezeti károk megelőzésére kell törekedni); - környezeti károk forrásuknál történő helyreállításának elve; - szennyező fizet elve; - integrációs elv (minden szakpolitikába integrálni kell a környezeti szempontokat); - elővigyázatossági elv (amennyiben egy tevékenységnek káros környezeti következményei lehetnek, még a kár kialakulása előtt be kell avatkozni). Jelentős hatással bírt a környezetvédelem további fejlődésére - az előzőeken túl- az 1992. Riói Konferencia is. Maga a Konferencia is a „Környezet és Fejlődés” címet viselte, emellett a konferencián képviseltette magát az EK. (Magyarország szintén részt vett.) A környezeti politika és a környezetvédelmi szabályozás fejlődésének bölcsője tehát az 1972. Párizsi csúcskonferencia volt, ezt követően kiegészítésre került a Római Szerződés a környezetvédelmi célokkal, elvekkel és kb. 400 db környezetvédelmi tárgyú jogszabály is megjelent. A jogszabályok döntő többsége irányelv, melynek az „átültetésére” általában két év áll rendelkezésre. Környezetvédelmi rendelet csak az egyes akcióprogramok meghirdetése, intézmények létrehozása vagy egyéb olyan esetekben lehetséges, amikor nem szerencsés eltérést engedélyezni az átültetés módszerében. Közbevetőleg kell megjegyezni, hogy Magyarországon az első átfogó jellegű környezetvédelmi szabályozás (törvény) kiadására 1976-ban – csak néhány évvel az EK első dokumentumának kiadását követően – került sor. E törvény alapelvei tejes mértékben összecsengenek a Stockholmi Konferencián megfogalmazott nemzetközi környezeti politika alapelveivel, valamint az EK által 1973-ban megfogalmazott I.Akcióprogram célkitűzéseivel. Mindenképp említésre méltó az is, hogy hazánkban az 1976. évi Környezetvédelmi törvény kiadását megelőzően is szép számban jelentek meg olyan alaptörvények, melyek környezetvédelmi rendelkezései kifejezetten korszerűek, előre mutató jellegűek voltak. A földvédelemről, a bányászatról és a vízügyről került kiadásra példaértékűnek tekinthető szabályozás. Magyarország környezetvédelmi szabályozása az EK-hoz képest tehát semmilyen lemaradásban nem volt, sőt akár szolgálhatott az EK szabályozás megteremtésének példájaként is. Az EK környezetvédelme, így a környezetvédelmi szabályozás az alábbi területeket fogja át: hulladékkezelés, vízszennyezés, légszennyezés, zajvédelem, a nukleáris biztonság, a flóra és fauna védelme, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó rendelkezések. 663