A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

8. szekció: A vízjog és a hidroökonómia időszerű kérdései - Dr. Filotás Ildikó: Az Európai Unió környezetvédelmi szabályai

A felsoroltak közül meghatározó célterület: a hulladékkezelés, a vízszennyezés és a légszennyezés. A hulladékkezelés három fő iránya a hulladék megsemmisítése és csökkentése a gyártás helyén, a hulladékok újrahasznosításának előmozdítására, valamint a hulladékégetés által okozott szennyezés csökkentése. Az EK jogalkotása e téren nagy súlyt helyez a gyártók felelősségére, így például egy 1997-es irányelv alapján a használatból kivont autókat a gyártók költségén kell összegyűjteni és újrahasznosítani. A vízszennyezés terén a közösségi rendelkezések két irányt szolgálnak; egyrészt az ívóvíz tisztaságára vonatkozó követelmények betartását, másrészt a szennyezők káros anyag kibocsátásának felügyeletét, határok közé szorítását. Az ívóvíz minőségi követelményeire, úgyszintén a szennyvízelvezetésre szigorú határértékek kerültek megállapításra. A légszennyezés területén elsősorban a határértékek rögzítése, a különböző káros gázok kibocsátásának korlátozása a fő cél. Az utóbbi időszakban a szektorális megközelítés jegyében a közlekedés területe kapta a legnagyobb figyelmet (katalizátorok terjesztése, üzemanyagfogyasztás csökkentése). A levegőszennyezés terén, az EK az egész világot sújtó globális felmelegedés és az ózonlyuk növekedése miatt hangsúlyozottan törekszik nemcsak közösségi, hanem nemzetközi egyezmények, keretszabályok kidolgozására is, emellett a vezető szerepet játszik a Kiotói Egyezmény végrehajtásában, annak érvényesítésében. A környezetvédelmi politika kereteit az akcióprogramok fektetik le Ezek határozzák meg az adott időszakban megvalósítandó célokat és feladatokat egészen a jogalkotástól a közös projectek végrehajtásáig. Bár a programok nem tekinthetők jogszabálynak, megfogalmazásuk, tartalmuk sokkal inkább jogszabályi, mint politikai jellegű. A programok előkészítője az EK Bizottsága, a program elfogadása azonban – az ötödik akcióprogram módosítása óta – már jogszabállyal (határozat) történik. - Az I.Akcióporgram (1973-1977) Átfogó, jelentős dokumentum, amely a nemzetközi környezetvédelmi jog céljait és elveit rögzíti. Alapját adja minden további akcióprogramnak és környezetvédelmi tárgyú jogszabálynak. 11 alapelvet sorol fel és részletez, magyaráz, emellett konkrét feladatokat és területeket is megjelöl a konkrét környezetvédelmi intézkedések megtételére. Az akcióprogram részletes céljai között szerepel: • a szennyezés megelőzése, csökkentése, megszüntetése; • az ökológiai egyensúly fenntartása; • a természeti erőforrások ésszerű hasznosítása; • az élet- és munkakörülmények javítása; • a környezetvédelmi szempontok érvényesítése a földhasználat és a városrendezés során; • a környezetvédelmi problémák megoldásában való együttműködés a közösségen kívüli államokkal is. 664