A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

7. szekció: Kommunikációs és pr feladatok a vízgazdálkodásban - Tóth László Menyhért: A nyilvánosság bevonásával kapcsolatban szerzett tapasztalatok az Által-ér vízgyűjtőjén

• készült egy felmérés, melynek eredménye azt mutatta, hogy senki sem hajlandók adó formájában hozzájárulni e cél megvalósításához; • a vízminőség megjavítása és a jó vízminőség hosszú távon történő fenntartása csak az idegenforgalomból származó bevételekből biztosítható; • kérdés, hogy lesznek-e a jövőben a kormányzat által erre a célra kiírt pályázatok, mert ha nem, akkor a tulajdonosok csak olyan munkákat végeztetnek el, amire gazdasági segítséget kapnak (pl. árvíz-védekezés). A Bokodi-tó változatait illetően a résztvevők egyetértettek abban, hogy a tavat fenn kell tartani, de véleményük megoszlott a tekintetben, hogy a tavat "a referencia-állapotot elérése" vagy "szegényesebb ökológiai állapot megállapítása" kategóriákba sorolják-e. Érdekességként említést érdemel, hogy • a csoportban nem volt egyetlen olyan helyi lakos sem, akit közvetlenül érintene, ha a tóval valami történne; • az a fő kérdés, hogy mi lesz a jövőben a tó rendeltetése: ha az erőmű marad, akkor a tó hűtőtóként működik, ebben az esetben az egyéb célú használatok háttérbe szorulnak, míg, ha az erőmű megszűnik, senki sem lesz, aki fizetni tudja a költségeket, és akkor új megoldások után kell nézni; • ameddig az erőmű fennmarad, csak ideiglenes megoldásokat lehet találni. Az egyik csoportban érdekesen polarizálódtak a vélemények: a legtöbb résztvevő -csaknem ugyanolyan arányban- azt gondolta, hogy "megtartani a tavat és elérni referencia-állapotát" vagy "a jelenlegi kettős célnak (hűtés és horgászat) megfelelő ökológiai potenciál" legyen a megfelelő megoldás. Akik a "megtartani a tavat és elérni referencia-állapotát" kategóriát támogatták, azzal érveltek, hogy ebben az esetben a tó ökológiai potenciálja javulni fog és más vízhasználatokat is be lehet majd vezetni. Ez a csoport egyetért abban, hogy az erőmű bezárása főleg környezetvédelmi okokból (pl. hogy leállítsák a szennyezést) feltétlenül szükséges. Másrészről, "a jelenlegi kettős célnak (hűtés és horgászat) megfelelő ökológiai potenciál" kategória-változat támogatói azzal érvelnek, hogy az erőmű bezárása nem feltétlenül szükséges, mivel a tófenék rendszeres karbantartása és a frissvíz-bevezetés jelentősen javíthatná a vízminőséget, talán még az üdülési célokra megkövetelt vízminőséget is el lehet érni. E csoport véleménye szerint a kettős-célú használat előnyös, mivel a tó fontos sporthorgászati terület, abból kifolyólag, hogy egyike annak a két magyarországi tónak, amelyek hőmérséklete lehetővé teszi a téli horgászatot. Ennek a verziónak a támogatói azzal is érvelnek, hogy szerintük a helyi lakosság is leginkább ezt a változatot tartaná helyesnek. A felszín alatti vizeket illetően a résztvevők azt tartották a legfontosabbnak, hogy a karsztvízkitermelés lehetőségét fenn kell tartani, és ennek marketingjét meg kell szervezni. A nap közös értékelése során felmerült szempontok legfontosabbjai: • túl sok szakember vett részt a nap munkájában, a legtöbb szervezet képviselői azért mentek el délután, mert semmi újat nem hallottak cserébe az ott eltöltött idejükért, holott azt várták, hogy kevésbé tudományos módon tudják majd egymás közt megbeszélni, hogy melyik változatot támogatnák; • ez a munkafázis korábban már megtörtént; és akkor sem kaptak semmi visszajelzést az elhangzott véleményekről. 639