A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

7. szekció: Kommunikációs és pr feladatok a vízgazdálkodásban - Tóth László Menyhért: A nyilvánosság bevonásával kapcsolatban szerzett tapasztalatok az Által-ér vízgyűjtőjén

2. A tagállamoknak a társadalom aktív részvétele és a konzultációk érdekében legalább hat hónap időtartamot kell biztosítaniuk a fenti dokumentumok írásban történő észrevételezésére. 3. Az 1. és a 2. bekezdés előírásait a korszerűsített vízgyűjtő gazdálkodási tervekre is ugyanúgy alkalmazni kell, mint az első tervekre.” Meg kell jegyezni, hogy egyelőre nem minden tekintetben végleges és az érintettek körében egyértelműen ugyanazt jelentő módon használt a VKI értelmezéséhez szükséges hazai terminológia (gondoljunk pl. a vízgyűjtőknek a szakemberek által régóta elég egyértelműen használt fogalmára vagy a vízkerületek magyarországi részeire használt szóra). Szükséges pl. a társadalom, az érdekeltek fogalmának, de a „bevonás”, az „elérhetőség”, a „véleményezhetőség” szavak értelmezése sem egyértelmű (akad, aki a tájékoztatást már „bevonás”-ként értelmezi, míg mások számára a döntések előkészítésében, egyenrangú félként való részvétel jelenti ugyanazt. A dolgozat további részében feltételezzük, hogy vízgyűjtőfejlesztési tervek megvalósításának következményeiben az adott vízgyűjtőn élők ill. ott tevékenykedők mindegyike "érintett". Az "érdekelt" helyett ezt a szót használom majd a továbbiakban, mert az érintettség kevésbé vitatható, mint a nehezebben meghatározható mértékű érdekeltség. Tudatában vagyok természetesen annak is, hogy külső, közvetlen vagy közvetett érintettség is létezik: ez azonban nem tárgya dolgozatunknak, mivel annak megjelenítése kevésbé okozhat gondot. MEGFONTOLÁSOK Mottó

: ”…nem a … jelenti a valódi veszélyt az Európai Unióra, hanem a szervezet politikusainak és bürokratáinak sziklaszilárd elutasítása …, hogy konzultáljanak az emberekkel, akiktől hatalmi jogköreiket származtatják” (The Sunday Times, 2001. április) Az eddigi tevékenység során összegyűjtött ismeretek és szerzett tapasztalatok alapján kialakított megfontolásokat a 2. ábra segítségével szemléltetjük A nagymértékben leegyszerűsített ábra talán érzékelteti, hogy az érintettek milyen bonyolult hatásrendszer részesei. A megjelenített területi szintek köre távolról sem teljes (gondoljuk pl. a szomszédos országokra, az Európai Unióra, az Egyesült Államokra, stb.). Nem szerepel köztük az egyént körülvevő informális és formális szintek némelyike sem. Nem hiánytalan a különböző területi szintekhez kapcsolható szakterületek jegyzéke sem. Bárki könnyen találhat -akár számos- olyat, ami kimaradt. A bonyolult rendszert alkotó, szintenként és szakterületenként eltérő érdekek a nagyobb területek szintjén nehezebben felismerhetőek. Az idők során különböző érdekek alapján kialakított szabályozórendszerek teljes körének megismerése szinte reménytelen. A dinamikus, időben szinte folyamatosan változó és figyelemmel kísérendő hatásrendszer komoly információszerző ill. -feldolgozó és elemző tevékenységet igényel, amit nehezít az információk mennyiségének szinte folyamatos növekedése, az érdemi információkhoz való hozzáférés akadályai (idő, költség, stb.). Hiába nő szinte folyamatosan a különböző kiadványok száma, zömük megértése szinte teljesen reménytelen megfelelő felkészültség 635