A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

7. szekció: Kommunikációs és pr feladatok a vízgazdálkodásban - Tóth László Menyhért: A nyilvánosság bevonásával kapcsolatban szerzett tapasztalatok az Által-ér vízgyűjtőjén

nélkül. Az információszerzés és -csere, valamint az érdekegyeztetés látszólag hatékony módját kínáló fórumokon való részvételt az időhiány, a kínált téma iránti -nem ritkán a megértés reménytelenségén alapuló- érdektelenség mellett az azok eredményességét illetően a történelem során szerzett hazai tapasztalatok gátolják. A valóban hatékony párbeszéd idő- (mint pl. a szülő-gyerek) és nemritkán költségigényes. Az egyenlő szintű, kellő mértékű felkészültség képzést, annak eredményességéig pedig közvetítőt igényel. Kétségtelen hátránya viszont, hogy kényelmetlen azok számára, akiktől (az edző-tanítvány viszonyhoz hasonlóan) szaktudásuk magasabb szintje türelmet igényel, mint ahogy azok számára is, akik az ún. "függöny mögötti" érdekérvényesítés technikájában járatosak és úgy vélik, hogy a párbeszéd csökkentheti érdekérvényesítési esélyeiket. Az érintettek egymás közötti párbeszédére mégis szükség van, mert annak eredményessége segítheti egymás jobb megismerését, az érintettek összessége számára leghasznosabb megoldások kiválasztását és rangsorolását. Ennek eredményeként jelentkezik majd a (külső források megszerzéséhez egyre kevésbé nélkülözhető) helyi források növelése, felhasználásuk hatékonyságának, az eredmények tartósságának fokozása. Nem hagyható figyelmen kívül a bármely külső környezet felé, az összhang miatt erőteljesebbé váló érdekérvényesítési képesség sem. Ez vezethet ahhoz, hogy az érintett ne álljon kiszolgáltatottan, a hatásrendszer eredője változásának függvényében a "kör közepén", hanem céljainak megfogalmazásával, érdekeinek felismerésével és megjelenítésével, mások érdekeinek figyelembe vétele iránti nyitottságával, konszenzusteremtéssel, a többi érintettel való összefogás révén maga is hatni tudjon sorsára. Az "összes érdekelt fél bevonása" kifejezés fenti megfontolásokkal összhangban lévő értelmezése esetén az információk közzététele mellett szükség van az érintettekkel, de legalább bizalmukat élvező képviselőkkel az egyenrangú féllé történő felkészítést követő, folyamatos párbeszédre ahhoz, hogy kellő támogatást élvező, végrehajtható vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készülhessenek. ESEMÉNYEK 2001. június 29 A Tatán tartott találkozón mintegy 50 fő vett részt. Az érintetteket képviselő szervezetek, országos és területi hatóságok (Közép-dunántúli, az Észak-dunántúli valamint a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság és az azonos területeken illetékes környezetvédelmi felügyelőségek) reprezentánsai mellett jelen voltak az Által-ér VKI-konform vízgyűjtő-gazdálkodási tervének kidolgozásában résztvevő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakemberei is. A délelőtti ülést a kitűzendő célokat körvonalazó előadás hangzott el. Az előadó jelezte, hogy a találkozó célja, hogy azonosítsa és megvitassa az Által-ér folyó vízgyűjtőjén mutatkozó problémák azonosítása és megvitatása annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékű egyetértés alakuljon ki a következő hónapokban végzendő tevékenységeket illetően. Az Által-ér vízgyűjtőjének jellemzését, a területet érintő közigazgatási berendezkedés ismertetését követően minden egyes résztvevő ismertette az általa képviselt szervezetet, annak célkitűzéseit és azt, hogy szerinte melyek az Által-ér vízgyűjtő fő problémái. A legfontosabb problémák a következők voltak: 636