A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)
6. szekció: A területi vízgazdálkodás és vízgazdálkodási társulatok - Varga György – Pappné Urbán Judit – Szalai József – Dr. Pálfai Imre – Boga Tamás László – Sebesvári Judit: Integrált vízháztartási tájékoztató és előrejelzés a területi vízgazdálkodás számára
3.2. Belvíz-előrejelzés A belvizességi index (PBI) egy olyan relatív mutatószám, amelynek a számlálójában a téli félév (október – március) csapadékösszege szerepel, a maximális hóvastagság szerint bizonyos módon korrigálva, a nevezője pedig az október havi közepes talajvíz szintjének a sokéves átlagtól való eltérését és a talajfagy lehatolási mélységét fejezi ki. Az index számértékei a belvizesség különböző fokozatait az alábbiak szerint jelzik: 0,5-nél kisebb - belvízmentesség, 0,5 – 1,0 között - csekély belvíz, 1,0 – 2,0 között - közepes belvíz, 2,0 – 3,0 között - nagy belvíz, 3,0 fölött - rendkívüli belvíz. Az előrejelzés lényege, hogy a kidolgozásának időpontjában ismert tényezőket kell behelyettesíteni az index számítási képletébe, az előttünk álló, még nem ismert tényezőket pedig három változatban kell fölvenni, mégpedig a 10, 50 és 90%-os előfordulási valószínűségű csapadékösszegekből kiindulva. A maximális hóvastagság és a talajfagy értékeit csapadékösszeg függvényében kell figyelembe venni. Példaképpen a 2002. január elején készített előrejelzés egyik eredményét, az átlagos januármárcius időjárást feltételező belvíz-előrejelzést mutatjuk be (7. ábra). Ezek szerint országszerte csak csekély belvíz kialakulására lehetett számítani (a PBI legtöbb esetben 0,5 – 1,0 közöttire adódott). A csapadékosabb változat szerinti számítás általában közepes belvízre engedett következtetni (PBI = 1,0 – 2,0 között). A nyári belvízre vonatkozóan hasonló index egyelőre nincs. A nyári belvíz kialakulásának esélyére az aszályossági index értékéből lehet hozzávetőlegesen következtetni. 3.3. Aszályelőrejelzés Az aszályossági index (PAI 0 ) alapértéke egy tört, amelynek számlálójában az április – augusztus közötti időszak középhőmérsékletének 100-szorosa, nevezőjében az októbertől augusztusig terjedő időszak súlyozott havi csapadékösszege szerepel. A növényeknek a mezőgazdasági éven belüli változó vízigényét kifejező súlyozó tényező értéke októberben 0,1, novemberben 0,4, decembertől áprilisig 0,5, májusban 0,8, júniusban 1,2, júliusban 1,6, augusztusban 0,9. Az újabban kifejlesztett módszer a korrekciós tényezőkkel módosított PAI 0 értéket, a PAI-t határozza meg. A korrekciós tényezők a nyári időszak hőségnapjainak (30 0 C fölötti napi hőmérséklet) számát, a csapadékszegény (napi 5 mm-nél kevesebb csapadék) időszak hosszát, valamint a talajvízszint terep alatti mélységét fejezik ki. A tenyészidőszakra vonatkozó aszály-előrejelzést rendszerint április elején lehet kiadni, akkor már ismertek a megelőző október – március közötti féléves időszak csapadékai, a még ismeretlen adatokat a 10%-os, az 50%-os és a 90%-os valószínűségű csapadékot, valamint az annak megfelelő havi középhőmérsékletet és korrekciós tényezőket föltételezve. A kapott eredményeket térképen ábrázolva jól elkülöníthetők a különböző erősségű aszállyal fenyegetett területek. A PAI értékelése az aszály erősségének az alábbiak szerinti besorolását teszi lehetővé: PAI < 6,0 aszálymentes, PAI = 6,0 – 8,0 mérsékelt aszály, PAI = 8,0 – 10,0 közepes aszály, PAI=10 – 12 súlyos aszály, PAI > 12 rendkívül súlyos aszály. A 8. ábrán mutatjuk be a 2002. május 5-én legújabb előrejelzett PAI területi eloszlását bemutató térképet. 534
