A Magyar Hidrológiai Társaság XX. Országos Vándorgyűlése (Mosonmagyaróvár, 2002. július 3-4.)

6. szekció: A területi vízgazdálkodás és vízgazdálkodási társulatok - Dr. Varga Gábor: Erdő és a melioráció

ERDŐ ÉS A MELIORÁCIÓ DR. VARGA GÁBOR Hegyhát-Kemenesaljai Vízitársulat Akkor, amikor az Erdő és a Melioráció kapcsolatáról beszélünk, az erdőt mint természeti erőt, a meliorációt pedig mint a természetet átalakító erőt kell elsősorban vizsgálnunk. Ezen erők sokrétűsége és sokszínűsége ad egy nagyon bonyolult kapcsolatot, melyet nem lehet csak egy síkon, vagy csak az egyik erő oldaláról szemlélni. A természeti erőkhöz csak nagy odafigyeléssel, megalapozott döntésekkel és a természettel szembeni alázattal nyúlhatunk. Mondanivalómat elsősorban e bonyolult kapcsolat alábbi kettősségére kívánom építeni: 1. Elsősorban eszközi kapcsolat van az erdő és a melioráció közt, hisz a meliorációnak eszközként adódik az erdő a sokrétű gondjai megoldásában, míg az erdőnek eszközként siet segítségül a melioráció az optimális termőhelyi adottságok kialakításában. 2. A kapcsolat kettősségének másik oldala a fizikai egymás mellettiség

. Egymás mellettiség a térben a meliorált mezőgazdasági területben lévő erdő, és az erdő által övezett mezőgazdasági terület kapcsolatában. E kapcsolat milyensége döntően a két művelési ág határán dől el. A melioráció fejlesztési tevékenység, mely a talaj természetes termőképességének megőrzését, tartós növelését biztosítja, és a korszerű gazdálkodás termőhelyi feltételeit alakítja ki egy optimális vízgazdálkodás mellett. Ez a tevékenység az alapja és előfeltétele a mező- és erdőgazdasági termékek mennyiségének állandó növelésére, és minőségének javítására. A mező- és erdőgazdasági területek növelésére nincs lehetőség – ellenkezőleg, azok fokozatos csökkenésével kell számolni. Ezért többletbevételt csak a jelenleg is hasznosított területek hozamának minőségi növelésével, vagy a terület adottságainak jobban megfelelő kultúra megválasztásával lehet elérni. A természeti erőforrások maximális hasznosítása nemzeti érdek, így a fentiek előfeltételét biztosító meliorációt is annak kell tekinteni, amely nem lehet csak üzemi vagy egyéni érdekek függvénye. Ennek a meliorációs tevékenységnek az összetevői: • területrendezés, • talajvédelem, • vízrendezés, • talajjavítás. Ezen összetevők mindegyikénél megtalálható az erdő szerepe, mint a meliorációs tevékenységnek az eszköze. A fásítás hatását mégsem ezen összetevők, hanem annak a közvetlen és közvetett hatásai köré csoportosítom, hisz az erdő, az erdősáv vagy fasor a jelenlétével legtöbbször egy időben több meliorációs összetevőre fejti ki hatását. Az erdősítések, fásítások közvetlen meliorációs hatása a talaj természetes termőképességének a növelésében, vagy a termőképességet fenyegető veszélyek elhárításában, mérséklésében nyilvánul meg. Ez a közvetlen hatás érhető el az alábbi meliorációs igényekben: A talajjavításban az erdősítéssel kedvezőbb talajszerkezet kialakítását, vízgazdálkodás javulását, a humusztartalom növekedését, mikroorganizmusok hasznos tevékenységének 525